Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

BEVEZETŐ

virilisjegyzék készítésekor kétszer számították. A legtöbb adót fizető ekkor gróf Almásy Alajos (4739 pengő), a második Stéberl András húsgyáros (3532 pengő), a harmadik pedig dr. Scherer Ferenc volt (2673 pengő). Az iskolák alkalmi rendezvényein, önképzőköri előadásain, a különféle egyesületek teadélutánjain és műsoros estjein sűrűn jelent meg; ha szociális vagy nevelési célra gyűjtöttek, neve mindig a felülfizetők között volt olvasható. Csak 1922 elején a következő rendezvényeken jelent meg: belvárosi r. k. elemi iskola farsangi és más színházi előadásai, a gimnázium kabaréja majd koncertje, bálok sorozata: ezeken a rendezvényeken a belépő díjon felül is adakozott. Értékes díjat adott át a Csizmadia Ipartestület tanoncversenyén

133 - a sort hosszan folytathatnánk. Munkabírása, önfegyelme és adakozókedve kiemelkedő volt. Egyházi címei is gyarapodtak. 1921-ben a váradi egyházmegye szentszéki bíróságának tagja,

134 1929-ben megerősítik e posztján s egyben zsinati vizsgálói címet is kap.

135 Ez évben címzetes csolti apát lett.

136 1933-ban felállították az Actio Catholica Egyházmegyei Tanácsának szakosztályait; Aport a sajtóügyi szakosztály elnökévé nevezték ki. 1936-ban megerősítették tanácsi tagságát.

137 1939-ben Apor neve már felmerült leendő váradi kanonokként is: két megüresedett kanonoki hely volt akkor, s ezekre a hercegprímás Aport, illetve Pintér László soproni kanonokot ajánlotta a pápai nunciusnál. (Pintér a magyarországi katolikus németek szövetségének volt az elnöke, s mint ilyen ellenállt az „eretnek fasizmusnak" még német nyelvű újságban is.

138 Apor nem vállalta a váradi kanonokságot.

139 1939 közepén Apor neve már a veszprémi segédpüspökjelöltek között szerepel.

140 Rövidesen a veszprémi püspöki helyre is számításba vették Czapik Gyula és Kriston Endre társaságában s párhuzamosan a szombathelyi püspöki megbízatásnál is szóba került - itt Grősz József és Luttor Ferenc mellett.

141 1940 novemberében aztán valóban komolyra fordult Apor ügye. Csáky külügyminiszter jelezte a hercegprímásnak, hogy Horthy kormányzó a győri püspöki méltóság betöltése kapcsán súlyt helyez Luttor, Kriston és Apor előmenetelére, de Rogáts Dezső és Meszlényi Zoltán is a jelöltek között szerepelt.

142 A magyar kormány végül is győri püspöknek Luttort, Kristont, Aport, Rogátsot és Meszlényit jelölte. Horthy Luttor és Kriston kinevezését támogatta, míg a nuncius már Apor mellett állt.

143 1941. január közepén a Vatikánban Apor mellett döntöttek. Őt nevezték ki győri püspökké.

144 1941. január 21-én kapta a hírt Apor: a pápa győri püspökké nevezte ki. Február 22-én a gyulai képviselő-testület a város díszpolgárává választotta. A díszpolgári oklevelet fáklyás felvonulás keretében, sok ezer ember kíséretében adta át a polgármester. Aligha akadt ember Gyulán, aki ne búcsúzott volna tőle szeretettel és ne emlékezett volna rá megbecsüléssel. A hercegprímás két püspök és 70 pap kíséretében szentelte püspökké Aport Gyulán. Páratlan eset volt, hogy Apor kifejezett kívánságára a püspökszentelés nem Győrben, hanem Gyulán történhetett. Első püspöki áldásában gyulai híveit kívánta részesíteni. A gyulai felszentelést Beliczey Miidós békési főispán is kérte. A hercegprímás jelezte, hogy ebben Aporé a döntő szó, s ha ő Gyulát választja, akkor szívesen utazik Gyulára az ünnepi alkalomra.

145 Apor február 24-ét ajánlotta Serédinek a felszentelésre és megköszönte hajlandóságát a hosszú úthoz. A