Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

BEVEZETŐ

Egyébként külön „német" káplánjuk volt éveken át: mint pl. a köztiszteletben álló Steib János (aki megírta a Józsefváros rövid történetét is). Steib 1927-ben dobozi plébános lett, s amikor átköltözött, németvárosi hívei számosan lovakon és kocsikon kísérték át. 1935-ben K. Schriffert László teljes vagyonát (90 kat. hold föld, ház) az egyházra hagyta a józsefvárosi önálló plébánia érdekében, majd Z. Schriffert József és neje hagyott 11 kat. holdat hasonló céllal és a Szent Józseftemplom fenntartására.

84 Néhány esztendő elég volt ahhoz, hogy Aport általános megbecsülés övezze Gyulán és a megyében. A közéleti funkciók sorával tisztelték meg, ami újabb és újabb terhek vállalását jelentette, ugyanis nem olyan ember volt, aki megelégedett a protokolláris címeidkei és a díszemelvényeken való üres jelenléttel. Már 1920-tól tagja volt Békés megye törvényhatósági bizottságának (azaz a megye irányító testületének)

85 és 1924-től a legfontosabb megyei határozat előkészítő bizottságnak, a közigazgatási bizottságnak is

86

. A több mint kétszáz fős, inkább reprezentatív mint operatív munkára képes törvényhatósági bizottságból 1929ben (a XXX. tc. szerint) 24 fős ún. kisgyűlést kellett választani, amely már képes lehetett gyors döntésekre is. A törvényhatósági bizottsági ülések közötti időben a kisgyűlés intézte a megye legfontosabb ügyeit. Apor 1929-ben póttagja, 1930ban rendes tagja lett a kisgyűlésnek.

87 A törvényhatósági bizottságban olyan társai voltak Gyuláról mint pl. dr. Varga Gyula polgármester, Kohn Dávid (a „Békés" számos történeti írásának szerzője), dr. Scherer Ferenc (a harisnyagyár tulajdonosa és a város kitűnő monográfusa), K. Schriffert József nagygazda és országgyűlési képviselő, dr. Széli Imre főorvos, dr. Csige Varga Antal ügyvéd, később polgármester, Pallmann Péter református vezetőlelkész, dr. Jung Géza sebész főorvos (aki Aport Győrben, a halálos lövések után megoperálta); a nem gyulaiak közül említsük meg Kner Izidort, a nagy jelentőségű Kner Nyomda alapítóját.

88 Később Apor társa lett e bizQttságban Tildy Zoltán szeghalmi református lelkész, kisgazda politikus, a későbbi államelnök, B. Szabó István, békési országos jelentőségű kisgazdavezető és Szabó Árpád, aki 1947-ben mint kisgazda, földművelésügyi miniszter lett.

89 1935-ben a kisgyűlés újraválasztásakor Apor csak póttag lett. A közigazgatási bizottságba viszont beválasztották többször is.

90 Beválasztották a törvényhatósági bizottság központi - 34 fős - választmányába

91 és több alkalommal az ún. összeférhetetlenségi bizottságba is.

92 1932-ben Kner Izidor és dr. Gyöngyössi János (a későbbi kisgazda külügyminiszter) mellett tagja lett a törvényhatósági bizottság egészségügyi bizottságának.

93 Helyet kapott a vármegyei levéltár selejtezési munkáját felülvizsgáló bizottságban is Harsányi Pál gyulai református lelkész és dr. Scherer Ferenc társaságában.

94 Az pedig már szinte természetes, hogy Apor a törvényhatósági bizottság közjóléti bizottságában is feladatot kapott 1937-től dr. Jung Gézával és másokkal együtt. E bizottságot ekkor létesítették szociális ügyek és az ún. közjóléti alap feladatainak vitelére; járási és városi albizottságai is létesültek a szociális gondok leküzdésének érdekében.

95 Mivel a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvei szűkszavúak s csak ritkán nevezik meg a hozzászólókat, Apornak csupán néhány fontosabb megyei köz-