Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

BEVEZETŐ

lását is jelentette. Újabb egyesület alakult tehát, s megint csak Apor támogatásával.

77 Az egyesületek alapítása során nem felejtkezett el a gyermekekről sem. Már 1920-ban gyerekgyűlést rendezett páter Bíró jezsuita atya vezetésével. Ekkor alakult meg a „Szívgárda" Gyulán, melynek célja volt „Jézus köré sereget gyűjteni". A fiúknak kapitányuk, a lányoknak pedig főtisztjük volt (Gróh Béla, illetve Trippa Mária).

78 Apor felügyelte-irányította a még Wenckheim Krisztina által alapított árvaházat is. 1921-ben a ház befogadóképessége 30 fő volt, a létszám pedig 31J

9 Apor sohasem tudta elviselni a mások nyomorát. Megesett, hogy a plébánia teljes élelem- és pénzkészletét szétosztotta. Máskor a ruhatárát ajándékozta szét úgy, hogy valamirevaló cipő híján maradt. A plébánia előcsarnokában sokszor hosszú sor várakozott, s az emberek ritkán távoztak üres kézzel és vigasz nélkül. Része volt Apornak a városszéli, máriafalvi és galbácskerti parcellázásokban, házhelyosztásokban is: ez is eleme volt a szociális feszültségeket enyhítő politikának. A templomtól távoli városrészeken adventi és nagyböjti időkben házi istentiszteleteket rendezett, mindig más, más családnál, ahol a szomszédok is megjelentek. Ilyenkor Apor egyúttal feljegyezte a panaszokat és gondokat is, s amit lehetett, gyorsan el is intézett. Sokszor éjféltájban bandukolhatott csak haza a kántor társaságában. A pasztorációs munkát a katolikus megújulás érdekében is szívén viselte. A téli hónapokban különösen intenzíven foglalkozott - káplánjaival együtt - a hívekkel. Két káplánja heti egy-egy estét töltött Máriafalván, Galbácskertben .és az Újvároson, ahol összejöveteleket tartottak. Böjti napokban és más nagy ünnepek táján a tanyavilágról sem feledkeztek meg. Időnként katolikus népmissziós testvérek is segítették vendégként e munkát, így pl. Gyürkehelyen és Szentbenedeken szép eredményeik voltak. A missziós testvérek Váriban is előadás-sorozatot tartottak: 1937-ben Fetzer József pápai kamarás, szarvasi esperes-plébános vezetésével. A plébániatemplomban háromnapos böjti lelkigyakorlat volt ugyanekkor meghívott hitszónokokkal. A Gyulán állomásozó katonáknak is több alkalommal tartott Apor lelkigyakorlatot, s volt eset, amikor 400 katona áldozott egyszerre.

80 Elgondolkozott az ekkortájt feltárt Gyula környéki templomromok kapcsán; a nagyhatárú mezővárosok környékén a középkorban számos kisebb település létezett templommal. Apor rögtön levonta a pasztorációs munkára vonatkozó következtetéseket: növelni kell a templomok és istentiszteleti helyek számát azért, hogy mindenki könnyebben juthasson el Isten házába. Templomot tervezett a Krinolin és a Galbácskert részére, miközben gyűltek az adományok a gyürkehelyi kápolnára is.

81 Közben engedélyt kért és kapott tanyai misék tartására a szentbenedeki, illetve gyürkehelyi népházakban.

82 Nem volt ellene az önálló németvárosi plébánia gondolatának sem. Ez régi törekvése volt a németvárosiaknak. 1891-ben Göndöcs Benedek elutasította kérésüket, mivel az önálló plébánia ellátását a gyulai plébániai jövedelem megosztásával kívánták megoldani. 1919 elején ismét felmerült az önállóság gondolata, de ekkor már azt az anyaplébánia bevételeinek sérelme nélkül akarták fenntartani. Apor így támogatta a tervet s a püspök sem ellenezte.

83 Végül is megfeneklett az ügy, a németvárosiak alighanem nem vállalták a kétfelé és duplán adózást.