Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

III. Kortársak visszaemlékezései Apor Vilmosról

KORTÁRSAK VISSZAEMLÉKEZÉSEI APOR VILMOSRÓL 1. Egy iskolai munkatárs: Isten szolgája Apor Vilmos plébános évekig volt a gyulai középfokú, polgári leányiskola IV. osztályának hitoktatója. Szelídségével, jóságával, csupa szív lényével bizony néha visszaéltek a kamaszkor túlzó életnyilvánulásaival küszködő leányok. Egyszer a tanáriban mosolyogva, kedvesen kijelenti: Néha nem bír velük, tanácsoljunk valami módszert fegyelmezésükhöz. Kezébe adjuk az „ellenőrző könyvecskék" nemzeti színű szalaggal átkötött csomagjait. Örömmel viszi be a tanterembe. De óra után restelkedő mosollyal közli, hogy ki sem bontotta a köteget, mert oly általános megrökönyödés, elképedés fogadta a más tanár kezében mindennap megjelenő füzetkéket, és annyira fogadták jobbulásukat - bár néhány perc múlva teljesen megfeledkeztek erős fogadásukról -, mégsem vette elő a fegyelmi eszközt és sohasem kérte el többé a könyvecskéket. Püspökké való kinevezésekor iskolánk tanári szobájában is megjelent búcsúszóra. Megható beszédében meleg szavakkal, és szerény lényére oly jellemzően köszönte meg a sok „értékes" pedagógiai ismeretet, melyeket a tanári kartól tanult és oly eredményesen használt föl. Már püspök volt, amikor ellátogatott városunkba a Szociális Misszió ünnepségére. Ugyanakkor rendezték iskolánkban a volt növendékek - az ő tanítványai is - ötéves találkozójukat. Váratlanul megtisztelte kis gyülekezetünket megjelenésével. Beszédében kedvesen emlékezett meg hittanóráiról, majd hosszasan elbeszélgetett a másvallású leányokkal is és érdeklődött életkörülményeikről. így tette boldoggá a már nagyleányokat, s tette emlékezetessé első találkozójukat. GyPL. 2. Egy kongreganista leány visszaemlékezése Apor Vilmosról Ki volt Ő? Nehéz rá választ adni. Isten különös kiválasztottja; mégis annyira ember, annyira közvetlen, annyira a mienk volt. Fiatalos, gyermekes tréfáinkon, csacsogásainkon tiszta szívből tudott nevetni, felderülni. Heti összejöveteleink meghitt, kedves, kedélyes délutánok voltak. Komoly lelki tanításai felejthetetlen emlékek. Mindig példákat állított elénk; intelmei szíve legmélyéről jöttek.