Erdmann Gyula - Merényi-Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 11. (Gyula, 2000)

II. Apor Vilmos gyulai működésének válogatott dokumentumai

Magyarország kulturális, politikai és gazdasági fellendülésének fénykorát. Amint ő maga a földszintes házat, melyben bölcseje ringott, felcserélte a mai hatalmas ókígyósi kastéllyal s a Fürdő utcai Biedermayer-házból átköltözködött a Reviczky utcai remek Wenckheim-palotába, éppúgy szemlélhette az országnak mérföldes léptékkel haladó fejlődését. Az ötvenes évek kezdetleges mezőgazdaságának fokozatos fellendülése a sarlótól az aratógépig, a faekétől a gőzekéig, a közlekedési eszközöknek módosulása a szíjakon himbálódzó csézáktól az automobilig, a kávédarálóhóz hasonló első gőzmozdonytól a mai expresszvonatokig: mindez az ő szeme előtt játszódott le. Egy nagy darab magyar történet s a világtörténelemnek is egy fontos korszaka az, amit átélt 1849-től 1924-ig. Sírba vitte magával III. Napóleon idejének, az egyesült Olaszország megalakulásának, az új német császárság keletkezésének emlékét; megélte Sedánt, vele a francia császárság szörnyű bukását; Versailles-t, Sain Germaint és Trianont s vele három virágzó birodalomnak összeomlását; látta IX. Piuszt, mint pápa-királyt a világuralom trónusán és látta ugyanőt s még négy pápautódját a lelkek birodalmának kormányzásában a Vatikán fogságából. És e változásokon, fejlődéseken, bukásokon keresztül átmentette önmagát, változatlanul jó szívét, rendületlenül szilárd hitét és megingathatatlan magyar hazafiságát. Jó szívével családjának angyala volt mint gyermek és gyámleány, később mint anya, nagyszülő és dédanya; gondoskodott nagyobb családjául tekintett uradalmi alkalmazottainak jólétéről; árvákat nevelt, szegényeket ápolt, felsegítette a nyomorúsággal sújtottakat, táplált ezer éhezőt s felszárított millió könnyet. Vallásossága az Ur Jézus szent Szívének követése volt, mely szerint magas méltóságában is alázatosságot, széles működési körében szelídséget, sok emberi gyarlósággal szemben elnézést, hálátlansággal szemben bocsánatot, vak gyűlölettel szemben békességes érzületet mutatott. Magyarsága, melyet az Alföld áldott rónasága nevelt benne, testvériesítette őt, a vármegye első úrnőjét a legegyszerűbb napszámos asszonnyal abban a szívós reménységben, hogy boldogabb és szebb napok virradnak még egyszer erre a sokat sújtott magyar hazára. Néhai Wenckheim Krisztina grófnő élete legyen példakép mindnyájunk számára. Változandó a sors: dicsőség és bukás, öröm és bánat váltakoznak benne, de a változandó sorsban őrizzük meg változatlanul lelkünk egyensúlyát, őrizzük tisztaságát, Istenbe vetett hitünket, embertársaink iránti szeretetünket és ezzel mindent megnyertünk. Őrszem, 1924. október 1. 1-2. old. Gróf Wenckheim Frigyesné született gróf Wenckheim Krisztina 1924. szeptember 19-én hunyt el a Békés vármegyei Ókígyóson.