Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

kezdeni, tökéletesbbíteni, szóval anyagi helyzetének javára fordítani. - Jelszavunk, mint kiállításunk emlékére készült érmeinken jeleztetik: az „Legyünk mindnyájan méhészek". A méh mindenkinek, ki vele foglalkozik, ad hasznot s gyakran terhes kiadásai fedezésére is jelentékeny segélyt, nem tagadható, hogy egészséges eledelű mézet, kereskedelmi cikkül viaszkot ad, de az sem tagadható, hogy a legszegényebb sorsúak is űzhetik a méhészetet, nem kell hozzá terjedelmes birtok, nem kell tőke, nem kellenek költséges beruházások, a kis méh megelégszik egy kis gondozással s azt százszorosan fizeti vissza. Sweiczban nemcsak a kertek, földek, erdők, rétek, udvarok, hanem az ablakok közt is láttam méheket. Azért tekintve, hogy a méhészet hasznos - hogy a gondozáson kívül valami nagyobb befektetést nem igényel, s hogy gyakran szép jövedelmet s mindig kellemes szórakozást nyújt, arra kérem a t. közönséget: terjesszék szóval és jó példával a méhészetet, hogy az minél nagyobb mérvben terjedjen el hazánk téréin s minél több jövedelmet hozzon lakostársainknak... Göndöcs 1883.162-166. 3VA 1884. január 24., Budapest A Vallás és Közoktatási Minisztérium költségvetésének vitájában újra támogatást kér a parlamenttől a pusztaszeri ásatásokhoz ...Folytattatott a vallás- és közoktatási minisztérium költségvetésének részletes tárgyalása. Göndöcs Benedek a költségvetésben a műemlékek rovatánál. Tisztelt ház! Midőn a múlt évben a közművelődési célok címénél a műemlékek rovatához felszólaltam,

1 kiemeltem Pusztaszernek - úgy a honfoglalás, mint az ezeréves alkotmányunk megalapítása tekintetéből - nagy történeti jelentőségét, és e szempontból a pusztaszeri romok fenntartásának szükségét. Ugyanez alkalommal kegyes volt a miniszter úr megígérni, hogy műemlékeinknek ezen legelső és legrégibb jelét és alkotmányunk keletkezésének ezer éves szent helyét különös figyelemre méltatja; - fájdalom azonban! - az 1884-ik költségvetésben a műemlékek rovatánál Pusztaszer elő nem fordul, holott az ó-budai aquincumi amfiteátrumnál - melynek munkálatai az 1883. évben befejeztettek, az ennél megmaradott 5000 forintból lehetett volna néhány éven át kétezer forintot a pusztaszeri romok fenntartására felvenni. Miután az nem történt, kérem a t. miniszter urat - tett ígéretéhez képest - hogy a külön nem javadalmazott műemlékek fenntartására felvett 4510 forintból kétezer forintot a pusztaszeri ásatások és rom fenntartására már ez évben felvenni kegyeskedjék. 1 Lásd a 27. sz. dokumentumot