Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

1860. május 14. ismét találkozunk vele Békéscsabán a választmányi gyűlésen hol a már elkészült alapszabályok, némi módosításokkal, kiegészíttettek. Az 1861. január 22-én Gyulán tartott alakuló gyűlésen a buzgó gazdát s az egylet tevékeny, fáradhatatlan bajnokát megint ott találjuk, hol, miután a megerősített alapszabályok bemutattattak s az ideiglenes elnök: Trefort Ágoston helyett elnökül a megye szeretett főispánja: b. Wenkheim Béla egyhangúlag megválasztatott, a gyűlés kedves s mulaszthatatlan kötelességének ismerte, hogy Trefort Ágoston ideiglenes elnöknek s b. Wenckheim László, b. Eötvös József és b. Wenckheim Bélának, az egylet felállítása s megalapítása körül tett buzgó fáradozásaik s érdemeik elismeréséül, jegyzőkönyvileg köszönetet szavazzon. B. Wencheim Béla pedig, kit László testvére már elnöksége idejében és mint a gazdaságban szakavatottabb, az egyleti ügyeknek fejlesztésében buzgón támogatott, 1869. évben elnöki székről leköszönvén, őt 1869. évben b. Wenckheim László váltotta fel s azt egész 1875. évig viselvén, szaktudománya, gazdag tapasztalatainak s páratlan tevékenységének mérlegbe vetésével fáradozott a gazdasági egylet fejlesztésén s felvirágozásán. A közönség érdeklődésének s részvétének megnyerése végett a kiállításoknál gazdag jutalmakat tűzött ki -lelkes buzdításul ő maga is a kiállítók közé sorakozott, gazdaságból legszebb tenyészkosokat, kitűnő lovakat, gyümölcsöt, selymet állított ki, óhajtván, hogy a hasznosat, szépet, nemeset a nagy közönség felismerje, megszeresse, s megszeretvén, saját javára tenyéssze; tudta mit Petőfi mond, hogy: „Dus gazdag bánya a tapasztalás Melyből sok ember kincset ás." Ámbár tevékenysége a felsoroltak által is sok oldalról vétetett igénybe, a közönség osztatlan bizalma reá még folyton több és több terheket ruházott. A 70-es években a Miskolc-csabai létesítendő vasútra vonatkozó előmunkálatok eszközlésére alakult vidéki consortium elnökévé - a kataszteri járási bizottság és a magyar földhitelintézet Békés-Csanád megyei vidéki bizottságának elnökévé szintén ő választatott. A Békés megyei Régész- és Közművelődési, valamint a Méhészegyletek egyik lelkes pártolója volt. Ezrek és ezrek ekként benne öszpontosult várakozásának, fáradhatatlan buzgalmával, nemcsak dicséretesen megfelelt, hanem bámulandó tevékenysége még a legvérmesebb reményeket is messze túlszárnyalta, mert tevékenységi tért még önmaga is keresett magának. így történt, hogy a számtalan szomorú példákból arról győződvén meg, miszerint mezei gazdaságunk és iparunk olcsó hitel nélkül nem fejlődhetik, sőt a gazdaközönség az uzsorásoktól nagy kamatra kölcsönvett tőke mellett okvetlen elpusztul, hogy ezen napról-napra mindinkább súlyosbodó bajnak elejét vegye, egy létesítendő Békés megyei takarékpénztár eszméje, mely hivatva lenne, olcsó kamat mellett, kielégíteni a gazdaközösség és iparos-osztálynak pénzszükségletét, másrészt pedig népünknél a takarékosságot is fejleszteni - embertársai javára törekvő nemes szellemét élénken foglalkoztatta. A megfogamzott eszme létesítéséhez nagy buzgósággal fogott.