Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

Házassága elejére esik azon körülmény, hogy Gyulán élt nagybátyja, néhai Geist Ádám, ekkor már koros ember, őt kérte fel és bízta meg kereskedésre hizlalt sertéseinek Pesten leendő eladásával, mit ő el is vállalt, de emellett a gyertyagyár vezetését is folytatta. Később azonban meggyőződvén arról is, hogy ezen iparág el is tartja a maga emberét: felhagyott a gyertyagyár vezetésével és kizárólag sertésüzletre adta magát. Ez volt tevékenységének fő tárgya és tere, és kezdetben a mezei gazdászatot is leginkább csak ennek előmozdítása és kiterjesztése érdekében gyakorolta, mígnem később, a természetében rejlő amaz igyekezetnél fogva, mely szerint mindent, amihez csak fogott, tökéletesen akart végezni, a gazdaság terén sem állt meg félúton, hanem avégből, hogy magát e szakmában is kellőleg kiképezze, előbb személyesen megtekinté a legkitűnőbbnek elismert nagyobb gazdaságokat, megszemlélte és eltanulta a célszerű újítások és a kezelés minden ágát, meghallgatta a szakértők véleményét, a gyakorlott gazdák tanácsát, s így a mezei gazdálkodás terén is csakhamar kitűnő fokra emelkedett; nevezetesen pedig olyan birkanyáj at alakított, és olyan juhászatot hozott létre, mely a szakértők figyelmét csakhamar magára vonta, és minden kiállításnál első kitüntetéseket nyert. Habár igen sokáig csak bérelt földeken gazdálkodott, mégsem nézte azt soha, hogy ő csak vendég ama birtokban, melyet csakis azért bérelt, hogy az mindig csak neki, ellenben ő ne adjon annak soha semmit. Akárhova lépett, természeténél fogva gyarapított, javított, szépített; a felfogott sivatag és puszta helyeket f aültetvényekkel, utakkal, épületekkel látta el, a földeket rendszeres szántás-vetés alá fogta, trágyáztatta, javította, szóval mindent elkövetett arra nézve, hogy tevékenységének sikerét, hasznát láthassa. Különös tapintata és szerencséje volt gazdatisztei megválasztásában; s ebben őt legfőképpen saját nézetei és jó érzéke vezették. Egy-két szavából csakhamar felismerte az ügyes, tevékeny embert, - és erre többet adott, mint bármely csomag ajánló bizonyítványra. Ebből, valamint abból is, hogy tiszteit rendesen jobban fizette, mint sok más birtokos, s azokat mindég úgy becsülte, mint vele együtt kereső társait, barátait, természet szerint következett aztán az is, hogy gazdasága mindég a legügyesebb és legszorgalmasabb tisztekkel volt és van ma is ellátva. Saját jelszava volt: „a gazdatisztet jól kell megválasztani és jól fizetni, hogy az tisztességesen megélhessen, mert csak így lehet aztán tőle követelni azt, hogy minden idejét kizárólag ura szolgálatának szentelje!" - S ezen elvét mindég, és oly fokozott következetességgel, de egyúttal mindég is jutalmazó szerencsével alkalmazta, hogy volt eset arra is, miszerint tisztjét bőven megállapított arányú részes társává tevé. Nagy kiterjedésben és mindig nagy előszeretettel űzött sertés kereskedése, valamint - időfolytán igen kiterjedté vált és több vidéken elszórt, egymástól távol eső gazdaságai is, minden idejét igénybe vevék, de meg saját természeti tevékenysége is azt hozta magával, hogy sohasem nyugodott; egész éven át alig töltött 30-40 napot városi otthonában, hanem örökösen jött-ment kereskedési és gazdasági ügyeiben, és akkor érezte egészségi állapotát és kedélyhangulatát legkedvezőbbnek, midőn legtöbbet kellett törődnie. Különben minden egyéb gondtól menten nyugodtan szentelhette is minden