Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

Történelmünknek ezen szomorú korszaka, melynek valóban méltán adhatjuk a „Török világ Magyarországon" nevet, főbb vonásaiban ugyan eléggé ismeretes, de apróbb részleteiben, az akkori megyei, polgári és közélet viszonyait tekintve, nagyrészt csak hagyományos mondák és mesék tömkelege. Főleg megyénk - Békés megye viszonyairól, feltűnőleg kevés az, mit e korra vonatkozólag köztörténelmeinkben találunk. Ennek okát - megyénk monographusa, egyletünk közösen tisztelt alelnöke Haan Lajos úr, igen helyesen magyarázza meg „Békés megye hajdana" című munkájában, midőn a többi közt így szól: „Más megyékben vannak szabad királyi városok, püspöki székhelyek, káptalanok, konventek, melyeknek történelme az egész megye múltjára világot vet, s falaik közt legalább egy pár okmány dacolhatott az enyészettel, - itt ilyenek se nem léteztek, se nem léteznek. Két középtekintélyű mezőváros, néhány csekély község képezte e vármegye contingensét egész a 18. századig. Más megyékben vagy a megye levéltárai, vagy legalább egyes tekintélyesebb családok levéltárai megmaradtak, - nálunk a hosszas török uralom mindent elpusztított, ami a vármegye hajdanát csaknémileg is földeríthetné. A megyei egyes nagyobb birtokos családok e török világ alatt elköltöztek innen, s nagyrészben ki is haltak, - netalán felmaradt családi okmányaik ki tudja melyik rokon családnál penészednek; - maga a köznép is kivándorolt, beleunva a sok zaklatásba, úgy hogy oly község, mely magát a török uralom alatt is fenntartotta volna, megyénkben csak 7 van, úm. Gyula, Csaba, Békés, Doboz, Vári, Gerla és Ványa, - a többiek lakosai mind jövevények, kik a 17-ik század elején vándoroltak ide. Békésmegye - mint ilyen - 1566-1715-ig nem létezett; a 18-ik század elején szerkesztett némely földabroszokon annak helyén Torontál megye fordul elő." Ily körülmények között - nekünk fölötte kevés számmal lévén saját okirataink, emlékeink, történelmi adataink, hogy megyénknek e korban való történetéről mégis némi képet formálhassunk, oly művekhez kell fordulnunk, melyekben megyénkről is van különösen említés, - vagy melyek az akkori általános viszonyokról szólanak, - minthogy ezek megyénkre nézve is ugyanazonosak. E kor története egyébiránt oly érdekes, oly eseménydús, s következéseiben oly messze kiható, hogy annak részletesebb tárgyalását, s különösen megyénk ez időben való szereplésének ismertetését, valódi örömmel tűztem ki célomul. í. Ritkán nőtt oly rövid idő alatt oly nagyra valamely állam, mint a török birodalom, mely a 14-ik század elején Osmánnak, a birodalom alapítójának idejében, KisÁzsiában még alig egy napi járóföld területet foglalt el, két század múlva már 3 világrész fölött terjeszté ki uralmát. A 15-, 16-, s még a 17-ik században is a török birodalom az akkori világ legfélelmesebb hatalmassága volt. Az összpontosított államhatalom korlátlanságán kívül erejét nagyrészt katonai szervezetének köszönheté. A török állam céljául merőben a hódítás, birodalom terjeszkedése volt kitűzve.