Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

annyi szenvedés után adja meg végre népünknek azt, mit oly régen várunk, - ne feledjük el soha, hogy a hon szebb jövője, csak nagy tettek jutalma lehet, -hogy nagy célok elérésére nemcsak lelkesedés, de kitartás és álhatatottság kell." Ez ihletett szellemű szavak szólnak nekünk és egyletünknek is. Félúton megállanunk nemcsak hogy nem szabad, de bűn lenne már. Amit vállvetett munkássággal, megosztott fáradsággal ápoló gonddal kivívtunk, megnyertük eddig, az kétségkívül elismerésre méltó ugyan, de azért még mindoly kevés, hogy pihenésre még éppen nem jogosít, sőt annál buzgóbb haladásra int. Tömörüljünk tehát annál több lelkesedéssel, annál igazabb buzgalommal, a haladás és közművelődés zászlója körül. Egyesüljünk a szent célra mindnyájan kor, rang és nem különbség nélkül. Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám nem tehet sokat, egyesített erőknek pedig a lehetetlenségnek látszó is gyakran lehetséges. Mit ér egy csepp víz? de milliomonkint egyesült cseppek, megdöbbentő erőt képesek kifejteni. Ez egyszerű mindennapi példa mutatja, mily becses az egyesülés. Egyletünk a megye értelmiségének egy részét bírja már tagjai sorában, kik közt számos oly kitűnőségre találunk, kik maguknak nemcsak megyénk, de egész hazánk művelődésének fejlesztése körül elévülhetlen érdemeket szereztek, - de megyei közönségünk nagy zöme még mindeddig tagjainak során kívül áll. Pedig azon kell törekednünk, hogy egyletünk pártolására e megye minden egyes gyermekét megnyerhessük, hogy a szent ügy szolgálatára ész, toll, erkölcsi és anyagi támogatás egyesüljenek, - mert mennél számosabban leszünk, annál nagyobbszerű eredmények elérésére leszünk képesek. Sokan vannak, kik elismert jeles képzettségöket, részint túlzott szerénységből, részint a semmittevés megszokott kényelmébe merülve, parlagon hevertetik, ahelyett, hogy a közügy javára szentelnék. Akinek az ég világosságot adott, azért nyerte azt, hogy embertársai javára felhasználja, hogy világosságot terjesszen vele, - s aki ezt nem teszi, vétkezik az Isten, az emberiség és önmaga ellen. A jó ügyért lelkesen harcoló apostolok és vértanúk, eszméjökkel és nevökkel tovább élnek, mint az elnyomók, - a babérlombok elhervadnak, - a hírt és dicsőséget túléli az idő, s minden emberi kéz alkotta emlék idővel rombadől, de akik a felvilágosodás, a szellemi haladás, a nemzeti közművelődés érdekében áldatnak, munkálnak, küzdenek, azoknak neve együtt él a késő nemzedékkel, mely jóltevőjeként tiszteli s áldva eleveníti fel emiéköket. Haladjunk! A világtörténet folytonos haladás története. Üdv és dicsőség, áldás és szerencse, közjólét, a közművelődés lelkes munkásain! Szégyen és közmegvetés a kislelkűeken, kiknek áldozni, tenni, közreműködni módjukban állana, s mégsem teszik! Békés megye másfél százezret meghaladó lakossága közt csak néhány százan volnának-e, kiknek szívében a honszeretet, a közjó és közművelődés iránti lelkesültség nagyobb, mint az önzés és az anyagi érdek rút haszonlesése?!... Fel megyénk lelkes közönsége, bizonyítsd be az ellenkezőt! És ha e megyének minden gyermeke csak egy homokszemet Viszen is a közművelődés templomának fölépítéséhez, úgy az dicső, hatalmas és örökkön élő nagy