Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

A helvét hitvallásúaknak megyénkben Békésen van legnagyobb ecclesiája. - Mai díszes templomjok 1775-76-ban épült. Az egyház jóltevői közt méltán az első helyet érdemli meg Békés városának áldásos emlékezetű földesura, néhai gróf Wenckheim József Antal, ki az egyház iránt valódi atyai jóindulattal viseltetve, azt nagylelkű bőkezűséggel számos alka­lommal segély ezé. így az 1813. évben végbement űrbéli földek tagosított kiosztása alkalmával, a két ref. lelkipásztornak, a már meglevő egy-egy egész telekhez, még külön-külön 2/8­ad telek földet adományozott; - a 4 iskolai tanító hivatal részére fejenként 5/8 telek földet, s szőlőskert helyiségül 610 négyszögöl földet ajándékozott az egyháznak; ugyanezen évben szervezvén szintén földadományozás által a kántori fizetést is. A templomnak 1821-ben eszközölt javítására, a nemes gróf 200 pengő forint készpénzt, s 200 és néhány hold föld kihasítását és 3 évre való szabad használatát ajánlá fel. 1845- ben a legelő elkülönítés alkalmával az iskolai oktatás és nevelés célszerűbb szervezése tekintetéből, 6 új tanító alkalmazása s állandósítása válván szükségessé, a gróf az egyház kérését meghallgatva, ezek részére fejenként 40 holdból álló fél-fél telek földet adományozott. 1846- ban az iskola fűtésére nagyterületű fűzest - s ugyanez évben faiskolai helyiségül 8 hold földet, végül temetői helyiségül - időnként gyarapítva - összesen mintegy 70 holdnyi területet adott az egyháznak. Földesúri kegyessége és bőkezű jótékonyságának hálás elismeréséül, az 1842-ik évi presbyteriumi gyűlés, egy küldöttség által kérette fel e nemes grófi párt, hogy engednék meg arcképeinek lefestését, hogy azok a főiskola gyűléstermének minden időre díszéül, s hálájoknak az utókorra hagyandó emlékéül maradjanak, - mely kérésnek a grófi pár engedve, e teremben látható arcképeik, Kiss Bálint hírneves akadémiai festő művész által készíttettek el. A róm. katholikusok ősrégi egyházáról már fentebb is emlékezénk, - most tehát csak annyit jegyzünk még meg, hogy egyházvédnöke a grófi család, melynek köszönheti mindennemű gazdag javadalmazását. A görög nem egyesültek előbb egy házat szenteltek fel isteni tiszteleti helyiségül, míg mai anyaegyházuk 1789-ben keletkezett. A grófi család jótékonyságának köszönheti ez is majdnem mindenét. Végül az izr. vallásúaknak is van kisebbszerű imaházuk. Ezen egymással testvéri egyetértésben élő hitfelekezetek mindenikének van elemi iskolája, a hívek, illetve a növendékek számarányához képest a helv. hitval­lásúaknak a város minden tizedében; - ezeken kívül van szintén a helv. hitv. hat osztályú real-gymnasiuma, mint a debreceni collegium particulája, fiókiskolája. A központi egyemeletes iskolaépületnek felállíthatását, az egyház 1840-ben határozta el; - s midőn e nagy vállalat sikeres megoldásához, a többször nevezett kegyes grófhoz segélyért folyamodott, ez, ma is meglévő fennkölt szellemű leve­lében azt válaszolá, hogy: „örvend azon, ha jobbágyai előhaladását s boldogítását, hozzájárulásával előmozdíthatja," - s a kívánt célra a ma úgynevezett krisztinazugi nagy darab földterület minden használható részét, előbb ugyancsak egy, azután még két évre a helv. hitv. egyház használatára bocsátá, - s ennek folytán a költséges

Next

/
Thumbnails
Contents