Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

egyesség emlékére, - mint akik a mai Békés városa helyén úsztattak át a Körösön, - lőn e hely elnevezve Békésnek. A honfoglalás idején, azon vidék, hol később Békés megye keletkezett, MénMaróth bihari vezér birtokához tartozott, s lakosai - Béla király névtelen jegyzője szerint - kozarok, vagyis khazarok voltak. Békés vára, a Fehér- és Fekete-Körös egybefolyásának pontján, a X-ik század közepe táján, mintegy Zsolt fejedelem idején épülhetett; - midőn e vidék természeti fekvése és vízrajzi (hydrographiai) viszonyinál fogva is, a honfoglaló magyarok hadviseleti modorához képest, erősségek és várak építésére különösen alkalmatosnak találtatott; meglévén itt ugyanis mindazon feltételek, melyek a hun-scytha népek stratégiája szerint, valamely vidéknek megerősítéséhez csak kívánatosnak látszhattak. Annyi bizonyos, hogy Békés legrégibb hazai városaink egyike, s honunknak Sz. István király általi felosztása és rendezésekor, már itt a várnak állania vagy csakhamar ez idő körül kellett alakulnia, mert egy vármegye, a 46-ik, Békésről neveztetett el. Hogy az Árpádházi királyok alatt, s különösen a 13-ik század első felében virágzó város volt: tanúsítják az úgynevezett „váradi regestrum" (a tüzes vas és forróvízzeli istenítéletek gyűjteménye) s az 1223. és 1261. évekből II. Endre és IV. Béla királyok korából fenmaradt némely okiratok. Egy 1393-ik évbeli - Zsigmond király korából való - Kolos-Monostori okiratból kitűnik, hogy Békés városa ez időben már plébániai templom és egyházzal bírt; mely legutóbb 1778-ban nyittatott meg, anyakönyvei pedig 1783 óta vezettetnek. Történelmi adataink általában megegyeznek abban, hogy Békés a hajdan korban szabad város, királyi szolgálatban levő libertinusok (szabadosok) lakhelye volt. A szerencsétlen mohácsi vész után - a Ferdinánd és Zápolya királyok közti hosszas versengések ideje alatt - mint tudjuk, az egész Békés vármegye, s így bizonyára, Békés vára és városa is, a Zápolya, - vagy úgynevezett nemzeti párton volt. 1550-ben Martinuzzi, az e tájékon eső várakat, s azok közt Békést is - Ferdinánd hatalmába adta. 1561-ben királyi biztos által mint királyi jószág íratott össze, s benne 256 porta találtatott, 263 forint fizetéssel. 1573-ban Vitéz János kérte magának Miksa királytól Békés városát, hű szolgálatai jutalmául, - de hogy mily eredménnyel: nem tudható. - Ez a Vitéz János össze nem tévesztendő a hasonnevű esztergomi érsekkel, ki Mátyás király uralkodása alatt, tehát mintegy 100 évvel azelőtt élt. 1581-ben -egy jászói konventihiteles okirat szerint- Békés városa harmadrészét, más egyéb birtokokkal együtt, Kolonics Bertalan egri főkapitány Zeki Pál egri hadnagytól önkényileg elvette - és másnak adta, - mi ellen ez, a nevezett konvent előtt általános óvást tett. Nem sokkal ezelőtt, vagy legnagyobb valószínűséggel 1566-ban, - Gyula várának török kézre való jutása után - kerülhetett Békés is a török uralom alá. Azonban a török félhold fénye nem sokáig ragyoghatott Békés vára felett, mert 30 év sem telt el, midőn 1595-ben, Rudolf király és Báthory Zsigmond erdélyi