Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

gyarapodásáról a tárlati igazgató úr, s végül egyletünk vagyoni állásáról az egyleti pénztárnok úr fog kimerítőbb jelentést terjeszteni a közgyűlés elé. Én pedig midőn elnöki megnyitó beszédemet befejezném, hálás köszönetet mondok az egylet nevében mindazoknak, kik akár szellemi akár anyagilag gazdagíták, elősegítek egyletünket, - hálás köszönetet mondok megyénk lelkes közönségének, mely egyletünk iránt kezdettől fogva oly élénk érdeklődéssel viseltetett, hálás köszönetet mondok végül érdemes tagjai és tisztviselőinek, kik mindnyájan oly nemesen igyekeztek betölteni önkénytesen vállalt kötelezettségeiket, - maradjon meg ez a lelkesülés, ez a jóakarat, és ez a pártolás egyletünk iránt továbbra is, és akkor nem félthetjük annak jövőjét soha; és mint halhatlan Széchenyink mondja: „Tegyen mindegyikünk amennyit tehet hónáért, földiéiért, s aki becsületesebben, elszántabban járandja utolsó lehelletéig a hazafiság pályáját, az legyen győztes, diadalmas!" Göndöcs 1875/a 133-136. 10. 1876. március 5., Békéscsaba Elnöki megnyitó beszéd a Békés Megyei Régész- és Művelődéstörténelmi Egylet békéscsabai vándorgyűlésén Igen tisztelt közönség! Megyénk lelkes fiai és leányai! Midőn ez alkalommal e nagyra törekvő nemes város kebelében első, de a megyében már második vándorgyűlését tartja egyletünk, valódi örömünkre szolgál, hogy oly művet lehetünk szerencsések az igen tisztelt közönségnek bemutatni, melyben egyletünk egyik szellemdús tagja -se város érdemes polgára, éppen Csaba város másfél század előtti múltjából, az akkori társadalmi viszonyokat, s a népélet és szokásokat igen érdekesen ismerteti meg velünk. Csaba városa, melynek eredetét történetíróink egész a hunok idejéig felviszik, előadván, hogy nevét is a nagy hun király - Etelének Csaba nevű fiától nyeri, sokszerű viszontagságok között fennállva, a török uralom megszűnte után, mint újra alakult ősrégi helység, 150 évvel-előbb még a fejletlenség korát érte; mint ezt felolvasandó ismertetésünk, vagy helyesebb nevén talán - rövid „korrajz"-unk előadja, - mely mű, Csaba város leendő történetírójának is becses adatokat fog szolgáltatni; és valóban nem közönségesnek mondhatjuk a fejlődést és haladást, mely másfél század után, e várost ma már egészen más képben tünteti fel. Csabának élete a múltban is épp úgy mint a jelenben, a földmívelés volt; - de azzal a különbséggel, hogy míg a múltban, főleg az úrbéli viszonyok miatt, gazdászata elhányagoltatott, s nagy terjedelmű földjei leginkább legelőkül használtattak, a kevés hasznot hajtó állattenyésztés céljaira: addig a jelenben - téres síkságain mindenütt aranykalászos vetések rengenek a nyári napsugárban, s az okszerű gazdászat minden talpalatnyi földet hasznára fordít és szorgalmáért bőven kamatozni kényszeríti az anyatermészetet.