Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)
Czeglédi Imre: Emlékezés Göndöcs Benedekre
óhajtom, hogy Magyarország gyümölcsöskert legyen és az országot gazdagon ellássa gyümölccsel, hogy mi kapjunk pénzt a gyümölcsökért, ne pedig más országoknak adjunk ezért pénzt." Amikor a kisemberek jövedelmi forrásának ezt a módját javasolja, Göndöcs már gyakorlott kertész volt. Újkígyóson módja és igénye volt kertjének gondozására, amelyre évtizedek múltán is emlékezett: „Évek során át nagy kedvvel és szenvedéllyel foglalkozván a kertészkedéssel, e téren sok jó tapasztalatokat szereztem. S szívesen hozom ezeket köztudomásra, hogy mások is hasznát vegyék. A kertészetben első fő szabály az, hogy mindent olyan helyre és olyan földbe kell ültetnünk, amelyet a növény szeret, mert akkor gyorsan nő és bőven terem." Milyen volt Göndöcs kígyósi kertje? Maga írja le a sokat hiányolt, s később általa összeállított gazdasági könyvében, a Hasznos tudnivalókban: „Lássuk először a virágos kertet. Kígyósi tanyámon, a föld közepén egy hosszú nyári lak állott. A ház homlokzata délnyugatra nézett, s az előtte lévő kertet a nap heve egész napon át érte, ennél fogva ott, a folytonos nagy hőségtől a rózsák és a többi virágok mind lesültek s csak rövid ideig éltek, míg ellenben a ház belső részén, amelyet a keleti napnak volt kitéve... a növények itt egész délután árnyékban voltak, ott a virág, a gyümölcsök igen szépen és sokáig díszlettek, a legszebben tenyésztek. Ebből azt tanultam meg, hogy kertünkben mindig a napkeleti oldalt adjuk a rózsáknak, ibolyáknak és más virágoknak... Kígyósi tanyámon a keleti részen az egész kert mindig virágzásban volt - mert olyan virágok voltak oda ültetve, melyek a virágzásban szünetet nem ismernek." Természetes, hogy nem maradhat el kertjéből a méhkaptár, a méhkas méhekkel, „amelyekre semmi kiadás nincs, míg a mézért, viaszért szép pénzt is kapunk." Majd bemutatja kertjének virágait, elsőként a rózsát említi s felsorol még 25 féle virágot, utolsóként említve az „örökzöld borostyánt, melynél szebb, dúsabb szegély nem létezik". Tanulmányát így folytatja: „Ha a szépet a hasznossal és kellemessel akarjuk egyesíteni, nem csupán virágoskert kialakítása a célunk... termeljünk dinnyét, szőlőt, burgonyát, korán érő és mazsolakukoricát, továbbá a napkeleti oldalon olyan gyümölcsöket, melyek kora tavasztól késő őszig teremnek." Fölsorolva gyümölcseit, a szőlőről azt írja, „olyan nemes, egészségesen jó gyümölcs, melynek nem szabad a kertből hiányozni". Gyakorlati tanácsokat ad a gyümölcskert kialakításához. Ajánlja, hogy deszkával vagy vert fallal kerítsük körül a kártevők ellen. Olyan növényeket telepítsünk, melyek művelését emberi erővel könnyen előmozdíthatjuk, azért ajánlja a törpe gyümölcsfákat, ezeket könnyű gondozni és nincs kitéve a nagy szélnek. Tanácsokat ad a faültetésre, arra, hogy melyik fához „miféle vadonc kell". Fölsorolja gyümölcseit, majd így folytatja: „Fölemlítem itt mellékesen, hogy a ház eresze alá tormát is kell ültetni, gyógyszer gyanánt az elsők közé tartozik. Ha meghűlünk és nyilallás kínoz, ássunk fel tormát, mossuk meg és hámozatlanul megreszelve tegyük a nyilalló, fájós részre - tíz perc múlva kihúzza a gyulladást." A hasznos tanácsokat Göndöcs így fejezi be: „A kertészet és méhészet legnemesebb szenvedély, üdítő szórakozás és amellett ellátja a házat is a legkellemesebb csemegével, sőt még szép jövedelmet is hoz."
