Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)
Dokumentumok 1873–1933
erősebben táplálkozva mindentől félrevonuljon s pihenjen. Lett is volna ehhez módja, mert hiszen nem zaklatta, mint annyi embert,, a megélhetés gondja. Az újkígyósi plébánia javadalmán kívül még 136 kishold föld neki jövedelmezett s ezeken felül még a gróf Wenckheim családtól szép évdíjat húzott. De a lélek mást parancsolt és Göndöcs ennek szavára hallgatott. Testének megtörésével, úgyszólván kínzásával felkelt korán reggel, hideg fürdőt vett, hogy magát felfrissítse és azután nem csupán lelkipásztori teendőit végezte el, hanem élére állott minden jóirányú társadalmi mozgalomnak is. Otthagyta a csendes, kényelmes újkígyósi plébániát, bejött Gyulára, hogy itt gyakorta érintkezvén a vármegye művelt és vezető férfiaival, annál többet tehessen, annál jobban buzdíthasson másokat is a magyar haza felvirágoztatására. Éppen akkor, amidőn ő Gyulára jött, nagy vita folyt a vármegye művelt köreiben arról, meg kell-e venni az akkor Rómában állandó letelepedésre készülő Haan Antalnak, Haan Lajos csabai evangélikus lelkész öccsének régiséggyűjteményét? vagy ez is menjen másfelé és megyénk ezzel is szegényebb legyen? Voltak akik ismeretterjesztés, ízlésfinomítás végett a gyűjtemény megvételét és kiállítását okvetlenül szükségesnek tartották. Mások azt mondották, sokkal szükségesebb volna Békés vármegye régiségeit egybe gyűjteni, mert hiszen a távoleső, régelmúlt nemzetek tárgyaihoz mi közünk? A vitán kívül állók azután abban egyeztek meg, hogy legjobb volna olyan múzeum létesítése, amely mind Haan Antal gyűjteményét magába foglalná, mind a Békés vármegyében talált vagy e megye múltját érintő régiségeknek, emlékeknek tárháza lenne. Evégből azután meg kellene szerezni id. Mogyoróssy János, Haan Lajos gyűjteményeit. Ekkor lépett fel Göndöcs Benedek és azt mondotta, hogy bármennyire szükséges az így létesítendő múzeum, de nem elég! Mert ha nincs olyan társulat, amely e múzeumra felügyel, azt gyarapítja, rendezi s annak tárgyait a művelt közönséggel ismerteti, az egész múzeum csakhamar holt kinccsé lesz, mindenki elfelejtkezik róla és elpusztul. Azért ő azt javasolta, hogy Békés vármegye lelkes férfiai és hölgyei álljanak össze és alakítsák a Békés vármegyei régészeti és művelődéstörténelmi társulatot. Neki akkor már annyi összeköttetése volt Békés vármegye művelt családaival, hogy az ő felhívása nem maradhatott meghallgatás nélkül és így 1874. június 8-án itt Gyulán megalakult a Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Göndöcs Benedekkel, mint elnökkel az élén s két hónap se telt belé és 1874. augusztus 3-án oly fényes közönség jelenlétében, aminőt addig Békés vármegye székházának falai aligha láttak, átadta Göndöcs Benedek az új múzeumot rendeltetésének s azt ő maga az ő saját gyönyörű ásvány-kagyló, tengeri csiga gyűjteményével gyarapította. Más emberek gyarlóságait kutató és örökösen csak gáncsoskodó szemlélődök nemcsak mondhatták, hanem mondották is, hogy Békés megye akkori urai választhattak volna okosabb férfiút is az ilyen állásra, nem olyant, aki régészeti tanulmányokkal addig se foglalkozott s azután se ért rá foglalkozni. De nem volt igazságuk, mert hiszen e társulat elnökének, kivált itt Békés megyében, nem az volt a rendeltetése, hogy ő maga tudományos működést fejtsen ki, hanem hogy lelkesítve, összetartsa azon tudós férfiakat, akiknek Isten tehetséget adott a régmúlt idők
