Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

teljesítésében Békés vármegye közönsége mindenkor bebizonyítaná nemes áldozatkézségét. Kétség sem lehet tehát benne, hogy még inkább fokozott lelkesedéssel fog példát adni kegyelete és áldozatkészségéről akkor, midőn egy oly szellemi nagyság emlékezetének megörökítéséről van szó, aki büszkesége volt egész Magyarországnak, de mint legnagyobb szülötte: mégis legméltóbb büszkesége Békés vármegyének. Ez a nagy szellem: Erkel Ferenc, a magyar nemzeti zene nagymestere, akit a gondviselés kegyelméből Békés vármegye székhelye: Gyula városa szült és adott nemzetének, aki midőn az ő lánglelkével - mint a zeneművészet magyar nemzeti szellemének úttörő apostola - hallhatatlanná tette nevét: ezzel egyszersmind fényt és dicsőséget árasztott szülötte földére is. Békés vámegyének mintegy erkölcsi kötelessége tehát, hogy Erkel Ferencnek emlékét megdicsőítve s a megye legnagyobb fiának szobrot emeljen, amely országvilágnak hirdetett tiszteletünk, hálánk és kegyeletünket a Bánk bán, Hunyadi László, Szent István, Brankovics magyar dalművek s az „Isten áld meg a magyart" nemzeti hymnuszunk magasztos dallamának halhatatlan szerzője iránt, akit elsősorban Békés vármegye mondhat magáénak. S mert a nagy mesternek Gyula város a szülötte helye, itt ringott egykor bölcsője, ez volt gyermekéveinek édes otthona s lángszelleme első ébredésének tanújele: azért az emlékezetét hirdető szobrának is természetesen Gyula városában, a megye szívében és székhelyén leend a legméltóbb helye. Ami magát a szobrot illeti: óhajtandó lenne ugyan, hogy az minél impozánsabb és díszesebb legyen, de mivel egy monumentális emlékszobor felállítása oly nagy összeget igényelne, hogy annak társadalmi úton való összegyűjtése mai közviszonyaink között egyhamar alig lenne remélhető, így tehát csakis mellszoborról lehet szó, melynek előttünk levő jeles példájául szolgálhat Báró Wenckheim Bélának a gyulai népkertben emelt mellszobra, Stróbl Alajos jeles szobrászunk művészi alkotása, mely a nagy hazafi nemes alakját oly meglepő élethűséggel és minden tekintetben művészi kivitelben ábrázolja; a bronz mellszobor díszes talapzatául pedig jutányosán lehetne Borossebesből szép hamuszínű márványt szerezni és feldolgoztatni. S miután előre is bizton lehet reményleni, hogy Békés vármegye művelt közönsége, erkölcsi testületei és összes társadalmi körei, anyagi tehetségükhöz képest szívesen fognak a megye legnagyobb szülöttének emlékezetét hirdető szoborra adakozni, s Erkel Ferencnek országszerte nagy számmal levő tisztelői sem fogják áldozatkész hozzájárulásukat megtagadni: úgy tehát a mellékszoborra szükséges összeg bizonyára nem sokára össze lesz gyűjthető, s Erkelnek már a milleniumra, 1896-ra oly emléket lehetne állítani, mely művészi beccsel bírva, megdicsőítse a megye nagy fiát, s tiszteletet és lelkesedést keltve buzdító például szolgáljon a jövőbeli nemzedéknek is. Mindezeknél fogva bátorkodom teljes tisztelettel indítványozni, s kérem a Tekintetes megyei bizottságot, méltóztassék közgyűlési határozatként kimondani, hogy: Békés vármegye közönsége Erkel Ferencnek, a magyar nemzeti zene halhatatlan