Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

1891. május 31., Gyula Szentbeszéde a Szent József-templom előtt felállított márvány feszület megoldásakor „Én tőlem távol legyen másban dicsekednem, mint a mi Urunk JézusKrisztus keresztjében." Szent Pál Galatiakhoz írt levele Vl-ik rész 14-ik vers Szép, nagy és lélekemelő ünnepet szentelünk ma, keresztény hallgatóim, diadal ünnepét Jézus Krisztusnak, ki, mint önmaga mondja: „Meggyőzte a világot." Diadalünnepét Krisztus egyházának, mely a kereszt zászlója alatt vitézkedett, s a föld alatti barlangokból, hol élni kezdett, a kínpadon, s a martírok vérén keresztül, győztesen a nyilvánosság közterére lépett, és hitvallását, mely miatt előbb üldözték, most nyíltan, bátran, széles e világra kiható örömhangon hirdeti. A diadal nagyszerűségétől és áldásaitól áthatva, a katholikus kereszténység buzgalmában nem is férne meg többé a templomban, a szent falak korlátai közül kiszáll, át az Isten szabad ege alá s midőn megnégyszerezi oltárát, s midőn az oltáriszentségben jelen levő Jézus Krisztust diadalai körútján kíséri, hitéről a világ színe előtt nyilvános vallomást teszen. Ugyanezt tesszük ma mi is, a gyulai német városrész lakói, mint úrnap utáni vasárnapon, a tőlünk kitelhető pompa és fénnyel ékesítjük az égő gyertyákkal megrakott, lombos, zöld ágakból és mezei virágokból készített oltárunkat, és az utat, melyen Úrjézus Krisztusnak tiszteletére diadal utunkat, az úrnapi ünnepeket végezzük. De reánk nézve a mai nap még azért is örök emlékű leend, mert e napon szenteljük meg azon nagyértékű carrarai márványból készült, Krisztus Urunk dombormű testével ékesített műkeresztet, melyet jámbor, egyszerű, szorgalmas lakostársunk, Kneifel János és jó, vallásos neje Metz Éva az Isten dicsőségére, a hívek ájtatosságának élesztésére a templom ajtaja előtt, 2300 forint költséggel felállíttattak, s mely keresztre a templomba lépő és abból távozó hívek bizonyára a legszentebb áhítattal emelik szemeiket, kérve az Úr Jézust, hogy áldó kezeit terjessze ki reájok, és adja meg e vallásos, jámbor párnak úgy e földöni teljes boldogságot, mint végórájukban lelki vigaszt, boldog kimúlást, s az egekben örök életet, azért, hogy Istentől munkásságuk és szorgalmuk után nyert földi javaikért a Mindenek Alkotója iránt oly háládatosak, hogy gyermeki alázatosságból az ő egyszülött Fiának, a legszentebb Úr Jézus Krisztusnak dicsőségére ily szép emléket állíttattak. Most pediglen szenteljünk egy percet a szent kereszt jelentőségének fejtegetésére. A kereszt, melyen az Úr Jézus Krisztus a a halálnak legkínosabb és legmeggyalázóbb nemét szenvedte, az ő legszentebb halála előtt a gyalázatnak, a megbélyegeztetésnek emlékjele volt, úgy annyira, hogy kereszthalárra csak a legbűnösebb,