Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

tanúságteljes értekezlet vonzó ereje, melyet csak hosszú gyakorlat terén szerzett biztos alapokon nyugvó tudomány képes gyakorolni a hallgatókra. Ő volt az, aki ez alkalommal a méhészeti pavilon kellékeiről, a kaptárok előnyei- és hátrányairól, a méhészeti eszközök kezeléséről, a vándortanító intézet üdvös voltáról feledhetlen kedvességgel értekezett. Az ő kimúlta pótolhatatlan veszteség az okszerű méhészetre. Fáradhatatlan, buzgó, szenvedélyes, tudós méhészt, lelkészt és barátot vesztettünk benne. Áldás emlékére! Az 1877. év május 1-én ünnepélyesen megnyittatott Békés-Gyulán a Békés megyei méhész-egylet pavilonja és szép nagy kertje a grófi park és a Körös csatorna mellett. Ugyanazon évben október 7-én és 8-án Békés-Gyulán, -1880. szeptember 19-én Békés-Csabán, -1882. október 8-9-én ismét Békés-Gyulán méhészeti kiállításokat tartott az egylet, s ezenkívül az országban rendezett kiállításokon is megjelent terményei és méhlakjaival. Nem ok nélkül mondom tehát uraim, hogy Békés megye az újabb időben a méhészet terén szintén az elsők között harcol, küzd a jó ügy mellett, a szorgalom, az anyagi jólét felvirágzását hordja szívén, s azért Ariste méheinek tanyát szerzett, hajlékot emelt; nemcsak, hanem vándortanára, Brózik Károly által a méhész-egylet fennállása óta minden évben 6 községben szakszerű előadásokat tartott, kettős kaptárt és minta lapozó méhlakot hagyván minden községben utánzás végett; ma már oda jutott a Békés megyei méhész-egylet, miszerint elmondhatja, hogy a megyének nincs egy községe sem, hol a méhészetről alapos oktatás Brózik Károly vándortanár által ne tartatott volna. Mióta a méhész-egylet fennáll Békés megyében, több ezerekre menő kettős gyékény kaptár, lapozó méhlakok, a legjobb mézcsorgatók, sejtközép prések, anya kalickák, herefogók, méhészsapkák és egyéb legjobb kezelő eszközök Békés-Gyulán Lovász Antal, Steigervald János, Jeszenszky Nándor, Ölschléger Sámuel, Szénási György és Pongrácz Rókus által készíttettek, és az ország minden részére szétküldetnek. Mindezekhez az iparosok működése is igénybe vétetik, és ezek közül többnek ma egyik jövedelmi forrását képezik, s így a Békés megye méhészegylet a méhészeti ügynek ma az egész országban hasznos szolgálatot tenni törekszik. S most engedjék meg Uraim, hogy a történeti tények elősorolása után áttérhessek a mi kedves napunkra, mely nap örökemlékű és becsű marad Békés megye történetében, mert e napon egész Magyarország méhészeit tisztelheti megyéje székhelyén, Gyulán, itt tartván az országos méhészegylet a II. országos vándorértekezlettel egybekötött országos méhészeti kiállítást. A cél, melyet az egylet ezen kiállítással és értekezlettel elérni óhajt nem más, mint Magyarország közvagyonosodásának előmozdítása, a méhészet, mint jövedelmi forrásnak fejlesztése, közönségessé és általánossá tétele. Törekszünk a kiállításon mindent egybegyűjteni és bemutatni, ami az okszerű méhészkedés terén, mint kezelési szükséglet, vagy mint nyers termék jelentkezik, - s óhajunk az, hogy a nagy közönség e tanulságos kiállítást megszemlélve elsősorban érdeklődést, kedvet nyerjen a méhészkedés iránt, s tapasztalatilag felismervén itt mindent, amit az elmélet és gyakorlat, mint a jók közt a legjobbat, legcélszerűbbet, legolcsóbbat elfogadásra ajánl; igyekezzék azokat megszerezni, velők a méhészkedést meg-