Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

segédlelkésszé. Vallásos buzgalma, fáradhatatlan tevékenysége, szelíd lelkülete és megnyerő társadalmi modora csakhamar megnyerték Újkígyós híveit a fiatal .lelkésznek. Maga Kígyós kegyura, a hitbuzgó gróf Wenckheim József Antal is kitüntető figyelemmel fordult a derék fiatal pap felé s őt az áldott emlékű Szaniszló püspöktől káplányul kérte ki udvarához. Az öreg gróf, végóráját közeledni érezvén, legdrágább kincsét, egyetlen gyermekét, a kiskorú Krisztina grófnőt Göndöcsnek bízta gondjaira. Végrendeletében derék udvari káplánját nevezte ki egyik gyámjául és kezeibe tette le nevelésének és tanításának gondjait. A kis Krisztina grófnőt, ma Wenckheim Frigyes gróf nejét magasztos honleányi erényei, országos hírű nemes szíve és könyörületes nagylelkűsége után ismerik, tudják, mily fényesen felelt meg Göndöcs a reábízott feladatnak. A grófnő egy főrangú rokonától tudom, mily gonddal ápolta a derék nevelő a serdülő leánykában a női jellem legszebb erényeit: a belső vallásosságot s az áldozatkész felebaráti szeretetet. Zsenge korában szoktatta hozzá a szegények segélyezésére s a magasztos vallási és hazafias célok ápolására. „Akinek Isten sokat adott, az felebarátjának is sokat adhat." „Ha te adsz, néked még sok marad és mégsem érzed, míg e szegénynek e kevés is végtelen sok és áldásaiban dúsan kamatozik számodra Istennél!" Ily elvekkel nevelte fel Göndöcs Benedek dúsgazdag és főrangú növendékét. Mennyi szegény a grófnő nagylelkűségének részese, hány általa neveltetett s ma a közpályán a hazának derekasan szolgáló férfiú áldja érte fennkölt lelkületét. A derék nevelő önmaga járt növendéke előtt vonzó példával. 1863-ban neveztetett ki Újkígyós lelkészévé. Ugyanazon évben, mely a magyar Alföldre és Újkígyósra is örökre emlékezetes ínségéről. Az új plébános hívei valódi atyjául bizonyítá magát a megpróbáltatás e nehéz napjaiban. Bátorító szóval, nem lankadó gyűjtéssel gyámolítá a csüggedőket, önmaga 12 családot tartott el a következő aratásig sajátjából, naponta 50-60 embernek adatott főtt eledelt a plébánialakban, a betegeket saját költségén orvosoltatta. Ugyancsak Újkígyóson, a temetőben gyönyörű kápolnát és kálváriát emelt, a megyében első halottas kamrát létesíté, a kegyuraság által egy rozzant gunyhóból emelt szép templomot egy gyönyörű oltárképpel díszíté sajátjából. A gazdákodás terén is vezére, útmutatója lőn híveinek. Kígyós híres dohánytermő hely lévén, önmaga e téren is nemcsak első volt a község gazdái közt, de útmutatásokra, közvetlen tapasztalata után egy népies modorú, hasznavehető pompás kis könyvet írt a dohánytermelésről. Kígyósi tanyáján berendezett méhészete, valamint az ő adományából létrejött Békés megyei mintaméhészet is valódi mintául szolgál az egész országnak. 1868-ban király ő Felsége sokoldalú érdemeit a zeer-monostori apátság adományozásával tüntette ki. Várad nagynevű püspöke 1869-ben szentszéki ülnökké nevezte ki s 1873-ban a gyulai nép s a grófi kegyúri család egyhangú kérelmére és örömére a gyulai plébániára mozdította elő. Népes új hitközségében kezdődik éltének újabb, szélesebb körű működési korszaka, melyben tevékenységével Békés megye társadalmi életének köztiszteletben álló vezérfiává emelkedett. A megye közművelődési és gazdasági újabb intézményei Göndöcs Benedek alkotásai. S a kezdemény, melynek élére áll, sike-