Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)
Dokumentumok 1873–1933
győződésük ellenére, kénytelenek vegyes házasságból származó két külön nemű gyermekeiket két különböző vallásban neveltetni?! (Mozgás.) Nem, uraim, tisztelt ház! ezt nem nevezhetjük vallásszabadságnak, mert a szülők közös akaratját és legjobb meggyőződésének érvényesítését a törvény lehetetlenné teszi, és a családban, a gyermekek, testvérek között az egyenetlenséget és meghasonlást neveli. Ilyen körülmények között bátor vagyok azt a kérdést fölvetni, vájjon helyesen, jogosan cselekszik-e a törvény akkor, mikor a szülőknek közös megegyezését nem engedi létrejönni; vájjon jót eszközöl-e az által, hogy az egyöntetű, egy érzésű vallási nevelést ki akarja a család kebeléből tiltani? Nem, uraim! én nem mondom, hogy egyik vallásfelekezetnek előnye legyen a másik fölött, hanem hivatkozom arra, ami legszentebb törvény és azt akarom, és arra kérem a t. házat, méltóztassék a családnak adni az elsőségi jogot, hogy a család határozza el, hogy mi történjék a gyermekek nevelésével. Ez legyen az első törvény. Meg kell jegyzenem, t. ház, hogy mikor fölszólalok, meggondoltam a dolgot és hazám földjén a felekezetek között zavart előidézni nem akarok; ha jót nem eszközölhetek, Isten mentsen attól, hogy valaha zavart okozzak, én azt akarom, hogy vegyes házasságnál, mielőtt a frigy megköttetnék, a szülők - illetve akkor még jegyesek - a házassági egybekelés előtt, közös megegyezéssel határozzanak afölött, hogy ... (Zaj. Ellentmondások a szélső bal felől.) Engedelmet kérek, ha befejeztem, amit mondandó leszek, szívesen elfogadom a fölvilágosítást. (Halljuk!) Ne tessék ítélni, mielőtt kimondom, amit akarok. (Halljuk!) A házassági frigy megkötése előtt, óhajtanám, hogy a törvény mondja ki, hogy a házas felek szerződésileg megegyeznek, hogy melyik fél vallásában óhajtják gyermekeiket neveltetni, s a gyermekek vallására kizárólag a szülők előleges megegyezése és közös akarata legyen irányadó (Ellentmondások); ha a házasulandó felek között megegyezés létre nem jöhetne, az esetre a mostani 1868-ki törvény maradna fenn az illetők részére, addig, míg elérve 18 éves korukat, a gyermekek vallásukat különben is szabadon választhatandják. Ez a legigazságosabb és legméltányosabb eljárás leend, mert ez egyik vallásfelekezetnek sem ad a másik fölött előnyt és elsőbbséget, hanem a szülőknek, mint legelső sorban hivatottaknak tartja fenn, gyermekeik jövője és vallásos nevelésének irányzására az Isten és a természet által reájok ruházott jogot. A következő indítványt nyújtja be: Tekintve - miszerint az 1868. évi 53. törvénycikk, valamint az 1879. évi 40. törvénycikk 53. §-a nem felel meg a gyakorlati élet jogos igényeinek s számtalan esetben a vallásfelekezetek közötti éles súrlódásokra szolgál alkalmul, annálfogva: utasíttatik az igazságügyi miniszter, hogy az 1868. évi 53. törvénycikk 12., 13., 14., 15., 16. §-ait, valamint az 1879. évi 40. törvénycikk 53. §-át módosító törvényjavaslatot még ez ülésszak alatt terjessze be. (Helyeslés.) Ugyanezért kérem a t. házat, hogy az általam beadott módosítványt - mely ezen bajoknak elejét venni kívánja - egyhangúlag elfogadni méltóztassék. (Mozgás.) Göndöcs 1884. 29-32.
