Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)

Dokumentumok 1873–1933

1882. március 4., Budapest Képviselői „szűzbeszéde" az 1882. évi költségetéssel kapcsolatban és a beszéd sajtóvisszhangja T. ház! A földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumnak jelenleg tárgyalás alatt levő 1882. évi költségelőirányzatát behatóbban tanulmányozván, el kell ismernem, hogy ezen országos ügyek mai állása, a múlt időkhöz hasonlítva, általában nagy előhaladást tanúsít, de azért még mindig csak a fejlődés korszakában élünk, s törekvésünk és jelszavunk csupán csak egy lehet, hogy - egyesült erővel igyekezzünk hazánk közjólétét előmozdítani. Általában el van ismerve, hogy: Magyarország elsősorban földmívelő ország, s mint ilyen, a nemzeti közvagyonosodás előmozdítása tekintetében főleg közgazdasági viszonyainak fokozatos fejlesztésére van utalva. E szempontból tekintve különös fontosságot érdemel a tárgyalás alatt levő költségvetés, melyre vonatkozólag szerény észrevételeimet a következőkben van szerencsém előadni: A hazai közgazdasági viszonyok felvirágzását célzó kormányintézkedések részint olyanok, melyeket a kormány törvényhozásilag, vagy pedig rendeleti úton foganatosíthat, részint olyanok, ahol a kormánynak feladata inkább társadalmi úton kezdeményezőleg fellépni, vagy az ilyen megindult mozgalmat erkölcsi és anyagi támogatásával elősegíteni. Az első feltétel alá sorozhatok mindenekelőtt: a gazdasági szaktudományok terjesztésére hivatott gazdasági tanintézetek. Ezekre vonatkozólag szükségesnek látnám, hogy a magyaróvári gazdasági akadémián kívül, Budapesten, a két egyetem (tudomány- és műegyetem) közreműködésével, felsőbb gazdasági tanfolyam is létesíttetnék (Helyeslés a baloldalon), mert csakis így lesznek a felsőbb gazdasági képzés igényei teljesen kielégítve. Továbbá nem hallgathatom el, hogy hazánk dunántúli részén ott van a keszthelyi gazdasági tanintézet, a felvidéken ott van a kassai, az erdélyi részen ott van a kolozs-monostori, az Alföld északi részén ott van a debreceni, azonban az Alföld déli részén, az ország szívében, a magyar Kánaánban, mely tulajdonképpen fő fészke a földművelésnek és gazdálkodásnak: egyetlen gazdasági tanintézet sincsen (Tetszés a baloldalon), miért is az Alföld déli részének ezen érzékenyen nélkülözött szükségletén mielőbb segíteni kellene egy új gazdasági tanintézet felállításával; és talán nem csalódom, midőn azt állítom, hogy sehol sem lenne alkalmasabb helye az Alföld részére majdan felállítandó gazdasági tanintézetnek, mint az ország legnépesebb magyar vidékének központján: Szegeden (Zajos helyeslés a baloldalon), s ennek létrehozatalát bátor vagyok a tisztelt miniszter úrnak figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a baloldalon.) A gazdasági tanintézeteknél nem kevésbbé hasznos és szükséges: a földmíves iskoláknak országszerte való létesítése (Úgy van!), a földmívelő nép gazdálkodásának célszerűbbé és okszerűbbé, tehát általában jövedelmezőbbé tétele szempontjából miért is óhajtandó lenne, hogy ezek - a legelső gazdasági szakképzés kielégítése