Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A gyulai földész társulatok alapítása és alapszabályai

A gyulai földész társulatok alapítása és alapszabályai A gyulai magyar és német földészek működésének megismeréséhez előbb néhány elnagyolt vonással meg kell rajzolnunk annak a mikrovilágnak a képét, amelyben tevékenységüket kifejtették. Gyula vára és a város 1695-ben szabadult fel a török uralom alól, a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705-ben a kuruc seregek ostromolták meg.

2 A hadakjárta város szinte teljesen elnéptelenedett és csak a szatmári béke után van újra adatunk a polgári lakosság megjelenéséről.

3 1715 tavaszán Deák János licenciátus vezetésével 20 körüli számú katolikus család telepszik meg a városban, a királyi kamara - a város akkori földesura - engedélyével. A történeti irodalom Pest megye északi részéből, Nógrád megyéből, közelebbről Jászberény, Nagykáta, Újszász, Zagyvarékas, Hatvan környékéről származónak mutatja őket.

4 (A magyar lakosság jászsági származása még a magyar földészek védőszent választásában is szerepet játszik.) A magyarság mellé 1724-ben Harruckern János György báró, aki a város földesura lett, német telepeseket hívott a városba, akik külön városrészben, az ún. Német- vagy Józsefvárosban laktak. (1734-től önálló városként saját pecséttel rendelkezett 1857-ig, amikor a két város egyesült.)

5 A Rákóczi-szabadságharc után rác határőrség maradt a várban, akik soraiban román ajkúak is megjelentek, majd 1730 táján más román családok is megtelepedtek a városban, aki már civil lakosként a város északkeleti részén az ún. Miklósvároson nyertek otthont.

6 Három nációt foglalt tehát magába az egykori török végvár köré települt Gyula városa az újabb időkben. A magyarság nem volt azonban vallásilag homogén. A katolikus magyar családokkal