Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A magyar földész társulat feloszlatása

gazdasági felszereléseket pedig a gyulai termelőszövetkezeti csoportnak javasolta juttatni. A feloszlató rendelet értelmében 1950. március 23-án megjelent Csöke István elnök lakásán a város két képviselője és leltár szerint átvette a város részére a korábban már zárolt alábbi ingóságokat: „3 db. 3 méteres fenyő asztal 1 db. 3 méteres lócza 1 db. 30 literes lábos 40 db. használt evőkanál 50 db. használt evővilla 8 db. selejtes evőkanál 30 db. selejtes elővilla 40 db. használt evőkés 1 db. háromfiókos irat kazetta 1 db. görgő rosta (triőr) 1 db. csigarosta 1 db. rudas mérleg 3 db. 4 méteres fehér abrosz piros csíkkal 2 db. 3 méteres abrosz piros csíkkal 4 db. törlő ruha" (A háromfiókos iratkazetta nyilván a céhláda szerepét betöltő láda volt; az iratok jórészét nem adták át a hatóságoknak.) A plébánia használatában maradt: „1 db. céh díszzászló 2 db. vallásos alkalmakkor használatos nyeles lámpa 6 db. díszfáklya 8 db. lándzsa 2 db. kard díszelgésre 10 db. sapka dísz." A lándzsák, a kardok és a sapkadíszek további sorsáról nem tudunk, az Anyatemplom mai felszerelései között nem találhatók.

198 Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy kutatásaink jelenlegi állásában is jól látható, a régi céhek jámbor társulatok példájára, annak nyomán járó önszerveződő közösségek anélkül, hogy eredeti céljuktól eltértek volna, elő tudták segíteni tagjaik szellemi,