Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)
A társulatok gazdasági tevékenysége. Korszerű mezőgazdasági gépek beszerzése, pénzkölcsönzés társulati tagoknak
plébánia földjén, 20 holdas területen okszerű gazdaságot fog felállítani, amely nagyságánál, az alkalmazott módszerek megismerésénél fogna mások számára is ösztönzést adhat. Október 25én, az ugyancsak védőszentjüket ünneplő német földész társulat tagjaihoz is ellátogatott és a magyar társulatnál elmondottakon kívül felvetette a takarékmagtár létesítésének gondolatát is, amely a gazdák gabonafeleslegeiből létrehozva ínséges időkben a rászorulóknak vetőmagot adhatna. 1874. október 26-án, a plébánia udvarán mindkét földész társulat tagjai és más érdeklődők előtt bemutatták a különböző búzatisztító gépeket, számszerint ötöt és egy búzaosztályozó masinát is. A bemutatott gépekkel Göndöcs Benedek arra akarta buzdítani a földészeket, hogy maguk is vegyenek közösen egyet a búzatisztító gépek közül és példájukkal serkentsék gazdatársaikat is a tisztított vetőmag alkalmazására. A társulat 1877-ben készített vagyonleltárában már szerepel egy búzatisztító gép, ahhoz egy nagy „teknyő", két eresztő rosta, egy vaslapát, egy kis olajos kanna, egy búza töltögető, egy „sraf kulcs", vagyis egy csavarkulcs. 195 1892-ben ugyanezek az eszközök szerepelnek. 1921-ben már csak egy görgő rosta (triőr) és egy olajozó kanna, egy töltő félvéka, egy rudas mázsa van a társulat tulajdonában. 1927-ben és 1929-ben is ugyanez szerepel a leltárban, az olajozó kanna kivételével. 196 A gazdasági eszközök még a társulat feloszlatásakor felvett vagyonleltárban is szerepelnek, 1950 tavaszán. A magyar társulat tehát működése közel egy évszázada alatt tulajdonában tartott legalább egy triört és a hozzá szükséges szerszámokat. Az iratok tanúsága szerint az 1870-es években beszerzett görgőrosta után valamikor a századfordulón, majd 1910-ben, 1915-ben, 1941-ben vettek újat. Közben 1922-ben el is adtak egyet. A rudas mázsának is fontos szerepe volt a mindennapi életben, különösen akkor, amikor súlymérték és nem a hagyományos űrmérték volt használatban. Mérleg viszont nem volt minden parasztgazdaságban, így a termények értékesítését segítette elő a társulat által vett mázsa, amely nyilván minden tag rendelkezésére állott. A gépeket, felszereléseket rendszeresen kölcsönözte a magyar
