Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

Egyházi szertartásokon való részvétel

fordított kiadásokat tartalmaz. Eszerint a Vendel napi és az elhunyt tagokért mondatott szentmise mellett az aratást kezdő ünnepen, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén is mondatott misét a német társulat. Adatközlőink információja szerint ekkor a felajánlási (offertoriumi) körmenetben, kezükben égő gyertyával vonultak a földészek a főoltár körül, letették adományaikat, megcsókolták a pap által nekik nyújtott feszületet.

152 A patrónus ünneplésének céhes hagyományai éltek ebben a mozzanatban is.

153 Az egykori céhekre jellemző egymásért való helytállás Isten előtt, mutatkozott meg az elhunyt tagokért bemutatott évenkénti gyászmisében. Február 18-án került sor a magyar társulat elhalt tagjaira emlékező asszisztenciális requiemre. Ezen a szentmisén minden tagnak keresztényi és becsületbeli kötelessége volt résztvenni. Az ünnepélyes gyászistentisztelet az elhunyt tagok lelki üdvéért bemutatott szentmiseáldozat, könyörgő ima volt; minden még élő tagot azzal a nagyszerű érzéssel ajándékozott meg, hogy ha már nem lesz az élők sorában, érte is könyörögnek hátramaradt társai. A szentmisék anyagi alapját is biztosítani kívánták azzal, hogy 1900-ban 200 forintot adományoztak az egyházközösségnek a földészekért mondandó misékre. Ez az összeg az első világháborút követő infláció miatt elvesztette értékét, de a társulat költségvetése minden évben biztosította az e célra szükséges összeget.

154 A német földészek halottak napja közelében, november 3-án vagy 5-én mondattak szentmisét elhunyt tagjaikért.

155 A Szent József-templom intenciós könyve szerint még 1974-ben is mondatott november 3-án szentmisét a társulat, az elhunyt tagokért.

156 Szentháromság vasárnapján a társulat fogadalmi tradícióból fakadóan a magyar közösség mondatta a reggel fél 8-kor kezdődő szentmisét. A plébániai szertartásrend szerint a Szentháromságkápolnába vezető körmenet is volt, azt azonban nem tudjuk, hogy a szentmise előtt a kápolnából indult-e a processio a nagytemplomba, vagy a mise végén vonultak körmenetben a Szentháromság tiszteletére szentelt, a mai Kossuth téren álló barokk kápolnába.

157 A magyar társulat mindkét ismert zászlaján megtalálható az a kép, amelyen Szent István király felajánlja Magyarország koronáját a Boldogságos Szűz Máriának. A magyar földészek, mint