Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A két földész társulat, mint egyesület működése

A két földész társulat, mint egyesület működése Amint az alapszabályból láttuk, a magyar és a német társulat legfontosabb, intézkedésre jogosult szerve a közgyűlés. A magyaroknál legalább egyszer évente, Szent István király ünnepén kellett összehívni. A rendelkezésünkre álló dokumentumok adatai szerint csupán egy alkalommal, 1941-ben maradt el az évi közgyűlés, amikor a Horthy István kormányzóhelyettes halála miatti gyász alatt gyűléstilalom volt.

68 A közgyűlés időpontját és az azt rendszeresen követő társas vacsora megtartását a július utolsó napjaiban vagy augusztus első napjaiban tartott választmányi ülésen döntötték el. Általában az ünnep napján, délután 5 órakor került sor a rendezvényre, 1926tól a Nagymagyarvárosi Olvasókör helyiségeiben. A közgyűlés előtt lebonyolították a számvizsgálatot és a közgyűlést előkészítő választmányi ülést, amely lehetett a közgyűlés napján is.

69 A közgyűlés időpontját az alapszabályban meghatározott módon a gyulai helyi sajtóban közzétették.

70 A közgyűlésen jelenlevőket és a közgyűlések lefolyását a jegyzőkönyvekből ismerjük, amelyek szerencsére a magyar társulatnálmegmaradtak. Szabályos, szerkesztett jegyzőkönyvet először csak az 1889. augusztus 20-i tisztújító közgyűlésről vettek fel.

71 A két világháború közti időszakban már az 1929. évi alapszabálynak megfelelő jegyzőkönyv készült. A közgyűlést levezető elnök vagy távollétében az alelnök üdvözlő szavai után a határozatképesség megállapítása következett. A megmaradt jegyzőkönyvek tanúsága szerint közgyűlés határozatképtelenség miatt csupán 1942. augusztus 20-án maradt el, mivel csak 35 tag jelent meg. Egy óra múlva az újra összehívott közgyűlés viszont az alapszabály szerint már a létszámtól függetlenül határozatképes volt.

72 Az 1938. évi közgyűlést levezető