Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A gyulai földész társulatok alapítása és alapszabályai

Az 1921. május 16-án, pünkösdkor elfogadott alapszabály annak ellenére, hogy hivatalosan nem lépett életbe, több olyan, az egyesület életében megszilárdult gyakorlatra utal, amit az első alapszabályban még nem rögzítettek.

32 Ekkor már három szentmise mondatását vették fel: „1. Szent Péter és Pál napján a föld gyümölcseinek megtartásáért, 2. Szent Vendel napján a jószágok megtartásáért és hálaadásul az évi termésért, 3. november 3-án a társulat elhunyt tagjaiért" (2. §). Itt már csak a templomi díszzászlókról és a hat fáklyáról esik szó, az utóbbiakkal kapcsolatos költségeket a tagdíjakból és a fáklyák kölcsönzési díjaiból fedezik. A fáklyázásnál bővebben említjük, itt csak utalunk rá, hogy a Józsefvárosban is szokás volt a földészek fáklyáit a tagok temetésére kivinni; a nem társulati tagok is kérhették ezt, megfelelő díjazás ellenében (3. §). A fáklyák templomi kezelését és a temetőbe való ki- és beszállítását a társulati szolga végzi. Ót bizonyára már a kezdetektől fogva alkalmazták, de tisztségét csak ebben az alapszabályban szerepeltetik (9. §). 1921-ben már a tagok jogai közé is felvették, hogy a tag temetésére vagy hozzátartozójának az elparentálásakor a fáklyákat díjtalanul vihetik ki (8. §). A tagok sorába csak katolikus vallásúak vehetők fel, mivel a közösség tisztán vallásos céllal alakult; nyilván ez a kitétel is a meglevő gyakorlatra utal (4. §). A társulat tisztségviselői között 1921-ben már csak az elnök és az alelnök szerepel (10. §). A további paragrafusokból kiderül, hogy az alelnök a korábbi jegyző és a pénztárnok feladatkörét vette volna át (15. §). A16. § a választást és a hivatalba lépést szabályozza, bizonyára a kialakult gyakorlat figyelembevételével. A választás ugyanis a karácsony másnapjára összehívott közgyűlésen történik meg, de az új tisztségviselők csak a következő év pünkösd másnapján lépnek ténylegesen hivatalba. A magyar földész társulat iratait az 1865. januárjában kifizetett céhládába tartották. (Valószínűleg a láda még 1864-ben készült.)

33 A ládát rendesen az elnök lakásán őrizték és a társulat költségén szállították át az új elnök lakására.

34 Valószínűsíthető, hogy a céhláda egész története folyamán kiszolgálta a közösséget, mert a meglevő pénztárkönyvekben új készíttetésére nincs adat, csupán arról, hogy 1922-ben és 1926-ban javíttatták.

35 Arról, hogy a