Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A gyulai földész társulatok alapítása és alapszabályai

sulat célja itt is az egyházi szertartások körüli ájtatos segédkezés, a szent hit erősítése a tagok között. Ok évente két szentmise mondatását vállalták, egyet Szent Vendel napján, egyet pedig az elhunyt társulati tagokért. (2. § 1., 2. bek.) A magyarral szemben a német társulat két templomi díszzászlót, hat darab fáklya mellett 6 db lándzsát és két kardot - a Szent Sír őrzői részére szerez be és jó karban tart. A körmenetekhez használt „mennyezetet", a baldachint is a társulat tartja karban a saját pénztára terhére. A vallásos egyesületen túlmutató célként a tagok anyagi gyarapodásának elősegítésére a társulat pénzén hasznos, jó mezőgazdasági gépek beszerzését irányozza elő az alapszabály (3. §). A tagsági jogviszony létesítésére vonatkozó előírások nagyjából ugyanazok, mint a magyar alapszabályban, csupán a belépéskor fizetendő díj nem 1, hanem 2 forint. A tagsági díj viszont kevesebb, évi 60 krajcár (4-7. §). Hasonlóképpen azonos a magyar és a német földészek jogainak a meghatározása is (9. §). A társulatok ügyeit intéző testületek ugyanazok, a tisztségviselők száma a németeknél kevesebb. Ok ugyanis alelnököt nem választanak, bizonyára a közösség létszáma ezt nem tette szükségessé (10. §). A közgyűlések száma és összehívásuk ideje eltér a magyarétól, akik évente egyszer, Szent István ünnepén tartották rendes közgyűlésüket, a németek viszont két alkalommal, karácsony és pünkösd másnapján (11. §). A közgyűlés összehívásának szabályozása, a határozatképesség megállapítása mindkét közösségnél megegyező előírások szerint történt (12—13. §). A választmányról szóló 14. § is megegyezik mindkét okiratban, de a németeknél az alelnök nem szerepel a testület tagjai között. Az elnöki jogkör kifejtése is csaknem szó szerint megegyezik mindkét alapszabályban, de a németeknél az elnököt akadályoztatása esetén a pénztárnok helyettesíti. A tisztségviselők választásánál a magyar társulat 3, a német 2 évre adja a megbízást (18. §). A józsefvárosi földészek vagyona a társulat megszűnése után a Szent József-templomra szállana, a készpénzből a templomban beruházást kellene megvalósítani, a kamat és egyéb jövedelmeket „az elhunyt földészekre és szegényekre" kell fordítani. (A vagyon hozadékából kívántak így alapot teremteni az elhunyt tagokért a közösség megszűnése utáni időben is mondatandó misékhez [19. §].)