Jároli József: A gyulai földész társulatok története 1858–1974 - Gyulai füzetek 9. (Gyula, 1998)

A gyulai földész társulatok alapítása és alapszabályai

városból, valamint a tag kilépése. A tagság ugyanis 3 évre szólt; ha az addigi rendes tag a három év letelte előtt írásban bejelentette kilépési szándékát, megszűnt tagsága, ha nem, újabb 3 évre automatikusan meghosszabbították azt. Az 1929. évi alapszabály szerint már sokkal bonyolultabb mindez. A tiszteletbeli tagok választásánál már nem kell zárt ülést tartani. Ugyanakkor a jelentkezőnek saját kezűleg aláírt belépési nyilatkozatot kell beadnia, amely tartalmazza a belépő nevét, foglalkozását, lakcímét, a jelentkezés napját. Két választmányi tag aláírásának is szerepelnie kell rajta, mintegy ajánlóként, bár ezt az alapszabály így nem mondja ki. A jelentkezőt meg kell hirdetni a társulat hirdetőtábláján. Tizennégy nappal a kitétel után a választmány egyszerű szavazattöbbséggel határoz. Bizonyos esetekben titkos szavazás is lehetséges. A tagnak jelentkező adatait a tagfelvételi könyvbe is be kell vezetni, ha felvették. Kiskorút csak a szülő vagy gyám beleegyezésével vehettek fel, iskolai tanuló nem lehetett tag. Hasonlóképpen kizáró ok, ha a jelentkezőt tiltott szerencsejáték miatt már más egyesületből kizárták (6-10. §). A tagság megszűnik az előzőeken kívül (amiből a más helységbe való kötözés kimaradt) törlés és kizárás által. A választmány azt a tagot törölheti a névsorból, aki két évi tagsági díjjal hátralékban van. Kizárható az a tag, aki a társulat tekintélyét sérti, célját vagy érdekeit veszélyezteti. Ki kell zárni azt, akit tiltott szerencsejáték miatt a bíróság jogerősen elítélt. A törölt, illetve kizárt tag a választmány meghatározott alaki kellékek meglétével hozott döntése ellen a közgyűléshez fellebbezhetett (9., 15. §). Az elhalt tag özvegye fél tagsági díj lefizetésével a tagságot fenntarthatta és jogait gyakorolhatta. A tagsági díj az új alapszabály szerint a belépéskor 2 pengő, majd évente ugyanennyit kell minden férfitagnak fizetnie. Ezt az összeget a közgyűlés emelheti fel, de csak a belügyminiszter jóváhagyásával léphet életbe a közgyűlés döntése (11. §). A tagok joga a közgyűlésen résztvenni (1889), a társulat összejövetelein megjelenni, azokon az ügyek intézésébe belefolyni. A társulat életében a meghatározó szerep a tagok közgyűléséé. A magyar társulat évente egyszer, Szent István király ünnepén (augusztus 20-án) közgyűlést, illetve rendes közgyűlést tartott.