Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - Összegzés

Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... környékéről pl. egyetlen késd középkori házat sem ismerünk, s az egész megye területéről is csak két helyről publikáltak ilyeneket.

311 A mai Békés megye területére eső középkori egyházas helyek közül feltárás ez ideig 35 esetben volt: Orosháza környékén 12,

3I2 Szeghalom vidékén kettő,

313 a Szarvashoz tartozó területen ugyancsak kettő,

314 a békési-békéscsabai régióban hat,

315 Gyula ill. Battonya szűkebb és nagyobb körzetében pedig 13 lelőhelyen

316 került ilyenre sor. A középkor több évszázadán át Gyula központi vonzáskörzetében elhelyezkedő egykori településeken a legutóbb hitelesített templomok értékelése szempontjából le kell mondanunk a csolti és a gerlai nemzetségi monostorról, a gyulai ferences rendházról és a várkápolnáról, minthogy ezek nem falusi plébániák voltak. A gyulai Törökzugban feltárt templom azonosítása is meglehetősen problémás ahhoz, hogy az átlagosnak vehető falusi plébánia templomok sorából kiemeljük. A 35 ásatással is kutatott egyházból így fennmaradó 30 templom közül 16-ról megint csak nem rendelkezünk elegendő ismerettel, mert azok vagy régi ásatások eredményeként kerültek napvilágra - s így a velük kapcsolatos megállapítások bizonyítást igényelnek

317 -, vagy még publikálatlanok,

318 ill. egyről pedig csak utalásból értesülünk.

319 Kétségtelen, hogy az így megmaradt 14 plébánia templom

320 alapján még igencsak korai lenne a Dél-Alföld e területének középkori falusi egyházépítészetére vonatkozóan messzemenő általánosításokat, törvény szerűségeket levonni, hiszen e mennyiségnek a mai Békés megye területén több mint tízszeresét is feltételezhetjük.

321 Az eddigi kutatások azonban egyre inkább azt bizonyítják, hogy az e vidéken előkerülő templomoknak^ legalábbis egy része bizonyíthatóan korábbi, mint ahogy azt eddig gondolni lehetett. Építési idejüket nem egyszer a XI. századig lehet visszavezetni. A megye egész területén sűrűn megjelenő egyházi épületek határozottan bizonyítják, hogy az egyházszervezés az országnak ebben a régiójában is igen sikeres volt egészen a korai időktől kezdődően. Vitatkozni legfeljebb csak azon lehet, hogy az egyházak építése pontosan mikor indult meg. A feltárt falusi templomok mind alaprajzuk, mind alapozástechnikájuk szerint igen változatos képet mutatnak. 311 Bálint 1939, 148-150.; Olasz Ernő: Középkori leletek Békéssámsonon. AÉ 83 (1956) 212-215. 312 Apácaegyház (Szcrcnilci 1901, 286-288.), Fecskés (no. 329-334.), Szöllős (uo. 434-437.), Veresegyház (uo. 474476.), Mezokopáncs (Bálint Alajos: A Makó-mezőkopáncsi középkori temető sírleletei. Dolg. XII (1936) 222-241), Kaszaper (Uő 1938, 139-190.), Mezőkovácsháza (Uő 1939, 146-164.), Békéssámson-Cigánd (Olasz Ernő: Leletmentő ásatások Orosháza környékén. Árpád-kori település Békéssámson-Cigándon. A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 1959. Orosháza 1959, 5-11.), Gellértegyháza (Zalotay Elemér: Gellértegyházai Árpád-kori temető. Rég. Füz. 7. 1957.), Kardoskűl-Halablak (Méri 1964, ill. Szeremlei 1901, 432-434.), Orosháza-Monor (Kovalovszki 1965, 177-178.) Orosháza-Mécses-domb (Rég. Füz. I. Ser. 1. No. 23. 1970, 70.), - A kardoskúli ún. Templomdombon megállapított templomról (Olasz 1956, 66-67.) a hitelesítő ásatás bebizonyította, hogy az téves megfigyelés eredménye csupán (ld. Méri 1964,20.). 313 Vészló-Mágor (Juhász 1980, 440-448.) és Csükmő-Peterd (Szalmán I. ásatása 1986, 1988.) 31<

* Csabaesűd, Nagyrála-Dögös [Jankovich B. Dénes - Makkay János - Szőke Béla Miklós: Békés megye régészeti topográfiája, a szarvasi járás IV/2. (Szerk. Makkay János) Budapest 1989. 100-103.] és Endrőd, Kápolna-halom (uo. 126-129.) 315 Gerla 7. lelőhely (Id. a 224. jegyzetet), Békéscsaba 78., Telekgerendás 8., Murony 25., Kamut 120., Békés 67. lelőhely (Szatmári I. ásatásai 1985-1986, 1988, 1990. - ld. még Szatmári 1988.) 316 Gyula-Várkápolna (Parácli Nándor: A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei. Magyar Műemlékvédelem 1961-1962 (1966) 146-148.) Gyula-Törökzug (Jankovich 1982, 415-426.), Gyula-Ferences rendház (Szatmári a 36. jegyzetben i.h.), Szeregyháza, Fövenyes, Szenlbenedek, Gyürke (ld. föntebb, a vonatkozó fejezeteket), Kevermes-Barta halom (Rég. Füz. 17. 1964, 91-92.; Nagy Katalin: Alakos kályhacsempék Kevermesről. MFMÉ 1968. Szeged 1968, 9192.; Pelle Ferenc: Régészeli leletek Kevermesen és környékén. Békéscsaba 1978, 6-7.), Dombegyház-Vizesmonostor (ld. a 222. jegyzetet), Dombegyház-Balku-domb (Rég. Füz. I. Ser. 1. No. 28. 1975, 93.), Doboz-Faluhely (Kovalovszki 1986, 109-113.; Uő: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. Békés Megyei Múzeumok Közleményei 14 (1989), 140-142., 144.), Méhkerék-Sápi legelő (Rég. Füz. I. Ser. 1. No. 32. 1979, 123-124.), BaltonyaHármashalárhalom (uo. No. 33. 1980, 5.) 3

'' Apácaegyház, Fecskés, Szöllős, Veresegyház, Mezokopáncs, Kaszaper, Mezőkovácsháza, Békéssámson-Cigánd, Gellérlegyháza 3

'* Orosháza-Mécses-domb, Kevermes, Battonya, Méhkerék, Dombegyház-Vizesmonoslor, Dombegyház-Balku-domb *'° Orosháza-Monor 320 Kardoskút, Csabaesűd, Endrőd, Doboz, Szeregyháza, Fövenyes, Szentbenedek, Györké, Felérd, Békéscsaba 78., Telekgerendás 8., Murony 25., Kamut 120., Békés 67. lelőhely 321 Szatmári Imre: Középkori egyházak Békés megyében. Kézirat, 1990. 67