Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - II. Fövenyes

Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... A leletanyag és a dokumentáció elpusztulása sajnos végül is megállította a további következtetéseket. Az egyes sírokból egykor előkerült mellékletek néha, nem kis szerencsével ismét egymás mellé kerültek ugyan távoli helyekről és különböző utalások alapján, de a teljes képet mégsem lehetett ezekből összefoltozni. Temetőtérkép hiányában pl. a kinyomozott sírszámok sem mondtak sokat. Ezért sem érdemes az egyes sírokhoz tartozó tárgyakat részletesen felsorolni. A felsorolás mellőzését indokolja még, hogy a leletek lényegében megegyeznek a szokványos templom körüli temetőkben talált tárgyakkal. E sírleletek azonban így szétszórtan, önmagukban is elegendő tájékoztatást nyújtanak ahhoz, hogy puszta létükre támaszkodva a temető használatának idejét a XIXVI. század közötti időszakra, határozzuk meg. Az Implom József ásatási eredményeinek összefoglalása közben említett templomfeltárással kapcsolatos problémák mégis egyértelművé tették a lelőhely újabb hitelesítésének szükségességét. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy rotunda a Dél-Alföld e területén ez ideig Battonyán

110 kívül mindössze Vésztő-Mágoron került elő,

111 s mivel a battonyai nem publikált, a vésztői pedig nem valószínű, hogy falusi egyház funkciót töltött be, akkor a hitelesítés különösen fontosnak is számított, mert lényeges információk megszerzését ígérte az Alföld kora Árpád-kori falusi egyházépítészetére vonatkozóan. Megnehezítette dolgunkat, hogy az 1934. évi ásatás helye teljesen feledésbe merült.

112 A faluhelyet ugyan 1956-ban Kovalovszki Júlia,

113 1964-ben Parádi Nándor,

114 1973-ban pedig Szabó J. József

115 is bejárta, de a templom pontos helyét csak 1985-ben sikerült nem kis nyomozás árán - határozottan megállapítani.

116 Maga a lelőhely már Huszár Mátyás atlaszában is szerepel "Kápolna H." megjelöléssel (XV. tábla). Napjainkban ez a gyulai határ Ny-i végében elterülő Pejréten, közelebbről pedig a Békéscsaba Fényes nevű külterületétől D-re lévő, É-D-i irányú magas homokdombháton és közvetlen környékén található (hrsz.: 0519/1). Itt, a Demkódűlőút és a Pejréti-csatomát ÉK-DNy-i irányban keresztező földút találkozásától É-ra 8090 méternyire a felszínen - a lelőhely egészén gyűjthető kevés népvándorlás kori és sok Árpád-kori ill. késő középkori edénytöredéken kívül (VII. tábla 1-19.)

117 - világossárga foltban előforduló kiszántott kövek, téglák és embercsontok jelölik az egykori templom és temető helyét (7. ábra). Hitelesítő ásatásunkat tehát ezen a területen végeztük 1985. május 13-a és június 6-a között, melynek során megtaláltuk mind a körtemplom, mind pedig a később ennek helyébe épített egyenes szentélyzáródású templom maradványait.

118 Az épületeken belül és kívül összesen 86 sírt tártunk fel, de közöttük népvándorlás kori (gepida) is előfordult (8. ábra).

119 A sírok elemzését egyelőre mellőzve, ajánlatos először magával az épülettel (épületekkel) foglalkoznunk. Összehasonlítva ugyanis az Implom J. ásatása eredményeként megmaradt alaprajzot (6. ábra) a legújabb megfigyelések alapján készült felméréssel (8. ábra), újólag igazoltnak vehetjük, hogy bár nincs hálátlanabb feladat egy már korábban "megásott" lelőhely ismételt feltárásánál, de sok esetben mégis érdemes azt elvégezni. Nemcsak azért, mert számos módszertani tanulsággal szolgálhat egy-egy ilyen 110 Rég. Füz. I. Ser. 1. No. 33. 1980, 5. 111 Juhász 1980, 445. 112 Ld. a 33. jegyzetet. 113 MNM Rég. Ad. 175.D.II1.; BMMRég. Ad. 72/1956. n

j MNM Rég. Ad. XIII. 182/1964; BMMRég. Ad. 276/1965. 115 BMMRég. Ad. 848/1974. 116 BMM Rég. Ad. 1834/1986. 117 1-3. ltsz.: 86.8.4.; 4. ltsz.: 86.8.13.; 5. ltsz.: 86.8.5.; 6. ltsz.: 86.8.6.; 7-12., 14-15. ltsz.: 86.8.14.; 13., 16-18. ltsz.: 86.8.15.; 19. ltsz.: 86.8.33. 118 MNM Rég. Ad. XII. 102/1986; BMM Rég. Ad. 1843/1986, 2007/1987; EFM Ad. 1105-86; Rég. Füz. I. Ser. 1. No. 39. 1986, 68-69. 119 A sírok esontanyagának antropológiai elemzése elkészült. (Ld. Farkas-Marcsik-Szalai 1991, 326-342.) - Az e lelőhelyről korábban előkerült gepida leletekhez vö. Csallány Dezső: Jegyzetek Gepidia régészeti lelőhelyeihez (Kr. u. 454-568). A Szegedi Városi Múzeum Kiadványai. Szeged 1943, 28.; Vb: Archäologische Denkmäler der Gépiden im Mitteldonaubecken (454-568. u. Z.). Archaeologia Hungarica XXXVIII. Budapest 1961, 114. és BMM Rég. Ad. 137/1959. 28