Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Török építkezések Gyulán (1566—1695) - II. A gyulai vár és palánkja a török korban - 1. A várépület

Gerelyes ibolya: Török építkezések Gyulán bekövetkezett visszafoglalás előtti időkből, 1687-ből ismerünk még egy adatot arra vonatkozóan, hogy a várat a törökök ismét javították.

61 Az 1664-ben Gyulán járó Evlia Cselebi így jellemezte a várat: "Negyven rőf magasságú, négyszögalakú, magas belső tornyú vár, amelynek tornyai horgas szegekkel és mindenféle hadszerekkel telve vannak. E belső várban csak a parancsnok aga lakik s a magtárak és szertárak vannak benne. A belső vár kapuja észak felé néz (hibás tájolás) s a kapuhoz negyven fokú falépcsőn kell felmenni. Háború idején ezeket a lépcsőket felhúzzák a belső várba."

62 Evlia Cselebi a belső vár négy tornyát is említi leírásában, ez azonban valószínűleg szokásos túlzásainak egyike. Kisebb megelőző munkálatok után a várépületnek és közvetlen környezetének rendszeres régészeti feltárására 1956-1961. között került sor Parádi Nándor vezetésével.

63 Az ő megfigyelései szerint "a várépület ENy-i és EK-i külső fala az ENy-i épületrész 12. helyiségétől Ek-re egészen a K-i sarokig újabb falazást!... Itt azonban nemcsak a külső fal, hanem az^ udvar E-i és ÉK-i részében hozzácsatlakozó helyiségek fala és a K-i sarok nagyméretű ÉK-i támpillére is leomlott."

64 A leomlás okát Parádi Nándor robbanásban látja, idejét pedig a török korra teszi. A régészeti feltárás során ezen kívül más, egyértelműen a török korra keltezhető javítás, vagy átalakítás nyomát nem figyelték meg. A várépületnek az ásatások nyomán megrajzolható XVI. századi képét a visszafoglalás utáni felmérésekkel összevetve azt látjuk, hogy a közben eltelt 130 év alatt a törökök gyakorlatilag semmiféle lényeges átalakítást nem végeztek, Az okleveles adatokban említett javítási munkálatok során valószínűleg a meglévő falakat próbálták rendben tartani. Ez azonban - úgy tűnik - az időnkénti javítások ellenére sem sikerült. Erre utal Porthen Fülöp Jakab ezredes 1695. január 15-én, a gyulai vár visszafoglalásakor írt jelentése, mely szerint: "A bel várat egy széles, mély árok, továbbá a Körös egy ága veszi körül. Ebben van a téglából épített vár, mely belül meglehetősen rongált (romos), vannak azonban benne szép bolthajtások a különféle hadiszer és élelmiszerek őrzésére. Ha kiépítenék 100 embert lehetne benne elszállásolni."

65 A várépület állapota tehát a török uralom 130 éve alatt teljesen leromlott. Evlia Cselebi és Porthen Fülöp Jakab egybehangzó állítása szerint a XVII. század második felében csak az élelmiszer és a hadianyag tárolására használták az épületet. Ha hihetünk Porthen ezredes leírásának, ekkor már alig-alig járhattak be a várépületbe, hiszen kapuját teljesen eltorlaszolták, és a bejárat közvetlen közelébe két kisebb házat is építettek.

66 E szerint a vár területén élő törökség a várépület körül, illetve a külső várban felépített - Porthen leírása alapján számszerint 63 kis házban lakott. A vár épületének török kori képét illetően sajnos nem támaszkodhatunk a korabeli ábrázolásokra sem. A közvetlenül a török foglalás előtti állapotot bemutató Matthias Zündt-féle metszet a belső várra vonatkozóan semmiféle támpontot nem nyújt. A képen látható ugyan egy viszonylag zárt épülettömb, valamint tőle jóval távolabb egy, a környezetéből magasan kiemelkedő torony, ezek azonban még távolról sem emlékeztetnek a gyulai várépület jellegzetes formájára (XX. tábla 2. kép). Hasonlóképpen nem használhatjuk forrásként az 1600-ban megjelent Wilhelm Dillichféle krónika ábrázolását, valamint a nyomában megjelent XVII. századi metszeteket sem. Ezeken ugyanis a vár területén feltüntetett épületek teljesen illusztratív jellegűek. 61 A túriaknak 50 lallérnyi adói elengedlek, amiért Gyuhi várának kijavítása körül segíteltek. Vö. BÜ. II. 248. 62 Karácson 1908,227. 63 Parádi 1966, 1-31. 64 Parádi 1966, 23. 6

' A jelentés szövegéi Seherer Ferenc fordításában közöltein. yö. Scherer 1938, 258. A várról írt német nyelvű szöveg kifejezetten romosnak nevezi az épületet. Vö. GyO. 454. 66 GyO. 454. 112