Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Török építkezések Gyulán (1566—1695) - II. A gyulai vár és palánkja a török korban - 1. A várépület

Gerelyes Ibolya: Török építkezések Gyulán Az egykori magyarországi török hódoltság területén számos helyen kerültek eld a gyulaihoz hasonló gerendavázas szerkezetű, illetve a fal alapozása alatt cölöpökkel is megerősített török épületek. Hasonló szerkezetű falat, valamint az alapozás alatt levert cölöpöket tártak fel például a budai palota ásatása során.

51 A kőfalba beépített gerendarácsozat került eló a pécsi Gázi Kaszim pasa dzsámi feltárásakor,

52 valamint ugyancsak Pécsen, a Tettyén épült török lőpormalom alapozásában is.

53 Nemcsak a házak, hanem várfalak, bástyák, sőt utak megerősítésére is alkalmazták a török korban ezt a technikát. A szigetvári várban például az ÉK-i bástyaudvar teljes területén három rétegű gerendarács-szerkezetet tártak fel. A feltáró régész megfigyelése szerint: "A külső gerendaszélek beépültek a vár alapfalába, tehát e gerendaszerkezet szorosan összetartozott a hódoltságkori bástyafallal."

54 Kaposváron a várhoz vezető űt alatt tártak fel egy négyrétegű gerendarácsalapozást.

55 Mindkét utóbbi esetben - a gyulai dzsámihoz hasonlóan - a mocsaras talaj erősítése érdekében alkalmazták a gerendarácsozatot. Ez az építési technika a török kort megelőzően is ismert volt Magyarországon - példázza ezt a kanizsai vár

56 - de széleskörű alkalmazása a hódoltság idején terjedt el. Török épületeken ott is alkalmazták, ahol ezt a talajviszonyok nem tették szükségessé. II. A gyulai vár és palánkja a török korban 1. A várépület Az 1566. évi ostrom eseményeinek ismeretében fel kell tételeznünk, hogy .a gyulai vár meglehetősen romos állapotban került a török csapatok kezére. A külső vár elfoglalása után ugyanis a törökök magát a várépületet is ágyútűz alá vették, és csak két nagy ostrom után kezdődtek meg a végső feladást célzó alkudozások. A korabeli leírások szerint a vár tornya már az első ostrom után igen erősen megsérült.

57 Közvetlenül a foglalás után a hódítók minden bizonnyal kisebb helyreállítást végeztek. A török krónikákban ilyen jellegű munkákra számos utalást találunk. A gyulai várra vonatkozóan az első biztos adatunk 1571-ből szánnazik. A központi konnányzat ekkor ugyanis utasította a temesvári beglerbéget, hogy ellenőrizze a felügyelete alá tartozó várakat. Az ellenőrzés minden bizonnyal le is zajlott, mert 1571. augusztus 19-én már arról olvashatunk, hogy a temesvári beglerbég "a vilajet összes vára fölött szemlét tartva, kérte a javításokhoz szükséges összeg kiutalását."

58 Igen valószínű, hogy a temesvári vilajetbe tartozó gyulai vár felújítására is sor került. 13 évvel később, 1584. májusában arról értesülünk, hogy a környék magyar lakosságát a gyulai vár építéséhez rendelték ki a törökök, félvén Báthory István esetleges támadásától.

5<J Egy, a XVII. század közepéről való (1630-1644) leírás szerint ismét sor került az akkor már a "pusztulás küszöbén álló vár" falainak javítására.

60 Nem sokkal a XVII. század végén Ezt mutálja egyebek melleit a szabályostól eltérő É-D-i irányú tájolása. Vö. Gero 1965, 214-215. 51 Gero 1956. 263. 52 Szabó Pál TMlán-Üuzsás Lajos: A török Pécs. Pécs 1958, 8. 5:1 Paráiíi Nándor: Beszámoló a pécsi Tettyén 1957. évben végzett ásatásról. JPMÉ 1958. 132. 54 Kováis Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez. JPMÉ 1966. 236. 55 Rég. Füz. 39 (1986) 93. 56 Mfrj István: A kanizsai várásatás. Budapest 1988. (Kiadásra előkészítette Kovalovszki Júlia) 57 Karácsonyi 1896,

1. 171-175. 58 Fodor Pál': Török váreródítési munkák Magyarországon a XVI-XVTI. században. HK 26(1979) 377. 59

B0 1I. 183. 60 Fodor Pál: Néhány adat a török végvári rendszer állapotáról a 17. század középső harmadától. Sludia Agrensia 5. Eger 1985, 170. 111