Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)
Bevezetés
Az ásatási eredmények elsősorban a műemléki helyreállításhoz szükséges adatokat szolgáltatták. így természetszerűleg nem került sor a külső vár számos részletkérdésének tisztázására. Ezek közül egyet, a török dzsámi kérdését Gerelyes Ibolya kutatásai oldották meg. A fennálló épületek egyes részleteit sem sikerült meggyőzően tisztázni, például az ÉNy-i várfalon elfalazott ablaknyílások funkciója magyarázat nélkül maradt. Feld István 1992. évi kutatásai elsősorban a palotarész építéstörténetére irányultak. Ennek során a vár és a belső palotaépületek kialakításában három építési periódust különített el, mindhármat a Maróthi családnak tulajdonítva. Az első periódus - mely három fázisra osztható - 1420 körül zárult le. Ekkorra álltak a ma látható várfalak a toronnyal együtt, az ÉNy-i és részben az ÉK-i palotaszárny. Megállapítást nyert, hogy a DK-i oldalkapu is a legkorábbi építési periódusból származik. A második periódus a század negyvenes éveiben következett be, melynek során teljesen új DK-i szárny épült a várkápolnával együtt, és így alakult ki egy egységes palotaudvar. A harmadik periódusban, melynek pontos ideje nem állapítható meg, az ÉK-i palotaszárny kiépítése fejeződött be, melyet elsősorban statikai okok indokoltak. Feld I. mindenesetre nem zárja ki, hogy ezeket az építkezéseket is a Maróthi család végeztette, ami azt jelentené, hogy 1476 előtt be kellett fejeződniük. Az így kiépült palotarész a várudvaron körbefutó egységes folyosórendszerrel egyedül áll a hazai várépítészetben. A gyulai vár belső része ebben a formában érhette meg a török hódítás időszakát. 4 A kötetben végül is a tervezett négy helyett csak két tanulmányt teszünk közzé a gyulai vár és az uradalom középkori és török kori történetéből. Az elsőben öt elpusztult középkori falu helyén (Szeregyháza, Fövenyes, Szentbenedek, Györké, Szabadka) végzett ásatások eredményei találhatók. Mind az öt település a város határába esik, és a középkorban is Gyulához tartozott. Ennek a tanulmánynak fontosságát az adja meg, hogy noha Gyula fáradhatatlan helytörténésze, Implom József a 30-as években már ásott ezeken a helyeken, de az eredmények tudományos publikálására sohasem került sor. A feltárt templomalaprajzok ugyan megjelentek Scherer Ferenc munkájában, de - mint látni fogjuk - ezek a hiányos adatközlés következtében több tekintetben csak nehezebbé tették a tisztánlátást. A háború alatt az ásatások dokumentációi elvesztek, a leletek a gyulai múzeumban összekeveredtek, és Implom József halálával az ő személyes tapasztalatai is a sírba szálltak. 1985-ben és 1986-ban lehetőség nyílt a Békés Megyei Levéltár és Gyula városa anyagi támogatásával a templomhelyek pontos lokalizálására, az alaprajzok hitelesítésére és számos kronológiai és építészeti probléma tisztázására. Ezeknek a hitelesítő ásatásoknak az eredményeit publikáljuk, és ezzel egyben Implom Józsefnek is méltó emléket szeretnénk állítani. Ugyancsak a város anyagi hozzájárulása adott alkalmat kisebb ásatásokra a várban is. Ennek során a várbeli török dzsámi feltárását, illetve a külső vár néhány részletének hitelesítését végezhette el Gerelyes Ibolya. Ezzel is számos új adattal gazdagíthatjuk nemcsak a vár építéstörténetét, hanem a város török kori topográfiáját is. A tervek szerint a kötet záró tanulmánya Dávid Géza munkája lett volna, mely a gyulai szandzsákbégek minden eddiginél teljesebb és pontosabb jegyzékének összeállítását tartalmazza. A kéziratot a szerző a békéscsabai monográfiához kapcsolódó kutatómunkája során készítette el, és ez számos új adatot tartalmazott a vár és a város török kori történetéhez. Őszintén sajnáljuk, hogy végül is le kellett mondanunk ennek a fontos munkának a közléséről. 5 Magunk sem hisszük, hogy már elérkezett az idő egy új várostörténeti monográfia megírására. Ha csak a régészet közvetlen feladatait vesszük szemügyre, hátra van még a törökzugi ásatások publikálása, a város középkori topográfiájának, valamint a Gyulakörnyéki valamennyi középkori falu azonosításának elvégzése. Ez utóbbiakat az őstörténet új összefoglalásával együtt a régészeti topográfia éppen folyamatban lévő 4 Feld lm. 155-156. 5 Időközben "A magyarországi török archontológiai kutatások lehetőségei. (Arad-gyulai szandzsákbégek.)" címmel megjelent a Történelmi Szemle XXXVI (1994) évi számában, a 111-127. oldalakon. 7
