Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)
Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - Összegzés
Szatmári Imre: Középkori falusi templomok.. Egyaránt megtalálható a kör alakú (Fövenyes I-N. periódus, Battonya), ill. az egyenes (pl, Kardoskút I., Györké I., Fövenyes III. periódus, Szeregyháza, Doboz), a félköríves (pl. Endród, Peterd, Kamut 120, Békés 67, Békéscsaba 78. lelőhely, Kardoskút II., Csabacsííd I-IL, Telekgerendás 8. lelőhely I-II. periódus) és a patkóíves (Murony 25. számú lelőhely Szentbenedek I-II. periódus) szentélyzáródású templomtípus. A legelterjedtebbnek eddig a félköríves szentélyzáródás látszik. Építőanyagukat tekintve a templomok leginkább téglából készültek, de - általában a későbbi periódusoknál, s főként az alapozások esetében - a terméskövek felhasználására is van példa (pl. Györké II. és Fövenyes III. periódus). Alapozásaik leggyakrabban tiszta agyag döngöléssel (pl. Telekgerendás 8. lelőhely III. periódus, Peterd, Kamut 120., Murony 25., Békés 67. lelőhely), döngölt földrétegek és téglák váltakozásával (pl. Szentbenedek I., Györké I. periódus, Doboz), ritkábban pedig mészhabarcsba rakott terméskövekből (pl. Fövenyes III. periódus, Szeregyháza) vagy habarcsos téglatörmelék és döngölt földrétegek váltakozásával készültek (pl. Szentbenedek II. periódus). Egyedi ez ideig a szeregyházi templomnál megfigyelt kavicsok alkalmazása. Az Árpád-kori eredetű, de a késő középkort is megért templomok alaprajzánál általános az átépítések, bővítések előfordulása, melyeknek szintén több változatával találkozunk. Eléggé ritka viszont a falusi plébániáknál a gótikus szentélykiképzés (pl. Csabacsud). Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy az első románkori templomokat használták általában az egész középkor folyamán, s velük kapcsolatban - a minimális szükségletekhez mérten - csak kisebb-nagyobb átalakításokra vállalkoztak, mert új, bonyolultabb és egyben költségesebb építkezésre vagy nem volt szükségük, vagy egyszerűen nem engedhették meg maguknak. Az ásatásokból ismertté vált dél-alföldi középkori falusi templomokkal kapcsolatban feltűnő jelenség az is, hogy tornyot egyiknél sem találunk. 322 Legnagyobb gondot azonban e templomoknál továbbra is a megbízható keltezés hiánya jelenti. Ennek oka az alföldi lelőhelyek intenzív mezőgazdasági művelés miatt bekövetkezett nagyfokú pusztulásán kívül elsősorban az, hogy igen kevés és csak részleges templomfeltárásra került ez ideig sor ezen a területen, melyeknek feldolgozása is eléggé hiányos. Ez azért is sajnálatos, mivel a megye korai történetéhez, kialakulásának és a kereszténység jelentősebb mértékű térhódításával együtt járó egyházszervezés ill. templomépítések időszakához 323 főként a korai templomok feltárása nyújthatna leginkább megbízható adatokat. E kérdés feldolgozása azonban mái- az újabb kutatások feladata. 324 322 A kardoskúti templom Ny-i négyszögletes alapozásáról az ásató Méri István is megjegyzi, hogy ezt csak fenntartással tekinthetjük torony alapozásának. (Vö. Méri 1964, 6.) 323 Az ezzel kapcsolatos véleménykülönbségekre ld. Jankovicli 1978, és Vö 1991, 160-163. 3i-4 A kéziratot - néhány, kiadás előtti, apró kiegészítéstől eltekintve - 1987 karácsonyán zártam le. Végleges formájának kialakításakor Kovalovszki Júlia és Jankovicli Dénes értékes tanácsaira is támaszkodhattam. Fogadják érte hálás köszönetemet. Az I-1II. és V-VI. táblát Tari Edit, a IV. és VII-XIII. táblát, továbbá a rajzokat Hornyák László készítette. 68
