Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)
Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - V. Szabadka
Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... V.Szabadka 1937 augusztusában Implom József szinte követhetetlen gyorsasággal végezte ásatásait. Augusztus 2-a és 7-e között Köröstarcsán dolgoztak, 277 de az augusztus 20-án megjelent cikkében már arról tudósított, hogy az elmúlt héten Vidó Jánosnak a Gyula szabadkai határrészén lévd földjén kb. 40-50 sírt magába foglaló kis középkori temetőt találtak. 278 A két nappal később megjelent újságban ezenkívül egy másik, szintén Szabadkán előkerült avar temetó' részleges feltárásáról is beszámolt. Ennek közelebbi időpontját ugyan nem ismerjük, de a cikk végén Implom J. megjegyezte, hogy a temetó feltárása tovább folyik. 2 ™ A középkori temetó kutatásának előzménye az volt, hogy 1936-ban az említett Vidóféle földön szántáskor egy faragott kődarabra bukkantak, s ez még akkor bekerült a múzeumba. 280 Implom J. ebben mindjárt Karácsonyi János egyik leírásának igazolását láthatta, templomra következtetett, s az új lelőhelyet az elpusztult Boldogfalva helyével azonosította. 281 Karácsonyi J. szerint ugyanis a szabadkai pusztán - ahol Vidó János földje is volt - a középkorban Boldogfalva létezett, melynek templomhelyét még 1729ben is mutogatták, de a település nevére már akkor sem emlékezett senki. 282 1937 augusztusában azután a múzeum ásatásai során ezt a helyet is "megpróbálták". A nagyon rövid, valószínűleg csak egyhetes ásatás során azonban a középkori sírokon kívül mindössze tégla- és vakolattörmeléket találtak, a templom alapfalának pedig - mint ahogy Implom J. írta: "... se a kis temető területén belül, sem azon kívül nem volt semmi nyoma". 283 Tudósításából kiderül, hogy bár általában szegényes mellékletit sírok kerültek napvilágra, a köztük lévő néhány sír bizonyára meghatározhatóbb leletei alapján mégis az egész temető használatának idejét kizárólag a XVI. század időszakára határolta be. Azt pedig, hogy templomot nem találtak - amellett, hogy továbbra is valószínűnek tartotta annak egykori létezését - azzal igyekezett megmagyarázni, hogy a középkor folyamán a falu népe elhagyta eredeti lakóhelyét és templomát, s másik helyre költözött. Az ő szavait idézve: "Lehet, hogy a XVI. századi Boldogfalva és temetője nem azon a helyen volt, mint az esetleg korábban fennállott falu és temetője ill. temploma. Meglehet, hogy Boldogfalva temploma és temetője azon a másik közeli határ helyen volt, melyet a múlt század végén, az akkori tulajdonos, Illés József téglaégetés céljából lehordott, s amelyben szemtanúk szerint téglaalapot is talált." 284 Sajnos az itt feltárt temetőről is azt kell mondanunk, hogy igen keveset, sőt talán a legkevesebbet sikerült erről kideríteni. Leletanyagából csak néhány tárgy van már meg a gyulai múzeumban: az 1. sírból bronzhuzalból hajlított 10 db (négy pár és két fél) ruhakapocs (I. tábla 14.), 285 a 7. sírból egy gömbösfeju bronz hajtű (I. tábla 17.) 286 és egy szórványként előkerült köves pántgyúrú (I. tábla 13.). 287 111 Békés 1937. aug.4. 1. oldal; Uo. 1937. aug. 8. 2. oldal; Uo. 1937. aug. 15. 4. oldal (vasárnap). 278 Békés 1937. aug. 20. 1. oldal; Implom 1940, 51. 279 Békés 1937. aug. 22. 5. oldal. 280 Uo. - Azóta elveszett. 281 Uo. 282 Karácsonyi 1896, II. 46-47. 283 Békés 1937. aug. 20. 1. oldal. - Talán a sikertelen próbálkozást feladva térlek vissza a mindössze 1 kilométernyire lévő, gazdagabb leletanyaggal biztató avar temető feltárásához. (Az avar temetó helyének azonosítására ld. Szatmári 1. jelentéséi: BMM Rég. Ad. 1835/1986.) 284 Békés 1937. aug. 20. 1. oldal. 285 Ltsz.: 66.25.5. 286 Ltsz.: 66.25.1. 287 Ltsz.: 66.25.21. - A múzeum anyagában 61.1.478. leltári számon van egy bográcsperem töredék is Gyula-Szabadka lelőhelyről, s ugyaninnen említenek egy nyílhegyet is (ld. BMM Rég. Ad. 137/1959). 61
