Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - IV. Györke

Szatmári ttnre: Középkori falusi templomok. 20. ábra. Györkc. 16. sír. Sajnos e falu esetében is csak nagyon szűkszavú okleveles forrásokra támaszkodhatunk a település középkori történetének összefoglalásakor. Neve először - a templom és a temető egy részének kora Árpád-kori voltából kitűnik - igen későn, 1403ban bukkan föl Gywrke alakban.

273 Egy része - mint Maróthi János új birtoka - már ekkor, 1510-ben pedig az egész falu a gyulai uradalomhoz tartozott.

274 1511-ben a szentbenedekiek mellett a györkei jobbágyoknak ugyancsak kötelességük volt a gyulai plébánia malmainak árkait és töltéseit rendbentartani.

275 1526-ban a falu több hadiadót fizetett, mint pl. Fövenyes vagy Mezőberény, de 1552-ben már csak öt kapu után, 1553ban pedig három után adózott. 1555-ben még fizetett tizedet, 1556-ban azonban végleg 273 GyO 6.; Kristó 1967, 48.; Uö 1981, 53.; - Haan L. két településre vonatkozó adatokat kever össze a faluval kapcsolatban. (Vö. Haan 1870, 56., 203-204. ill. Uö 1889,449-451.) 274 Karácsonyi 1896, I. 219.; II. 137. 275 Haan 1889, 443.; Katácsonvi uo. II. 137.; GyO 61. 59