Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - IV. Györke

Szatmári Imre: Középkori faiusttemplomok... annak keltezéséhez igazítva helyezte a XIII. század első felére. A Györkén előkerült sírok templomhoz való viszonyáról, elhelyezkedéséről azonban semmit, a belőlük előkerült mellékletekről is csak keveset tudunk. Az viszont szinte bizonyos, hogy a 12. sz. szétdúlt sírban, a koponya mellett a szájnál egy XII. századi ezüstdenárt találtak,

254 mely a templom keltezésére felállított koncepciónál valóban utalhat a falu mintegy 100 évvel korábbi lakottságára is. Arra vonatkozóan azonban semmiféle adattal nem rendelkezünk, hogy ezt vagy még korábbi mellékletekkel ellátott sírokat az elsó periódushoz tartozó alapozás árkával átvágták volna, ami természetesen igazolná a falu templomának viszonylagos kései építését a már korábban használatba vett temetőhöz képest. A másik lehetőséget feltételezve, hogy tudniillik a XII-XIII. század fordulójánál korábbi sírokat a templom alapozásakor nem bolygattak meg, arra is gondolnunk kell, hogy egyrészt magának a templom építésének az idejét kössük korábbi időkhöz, másrészt pedig esetleg feltételezzünk az ismert alaprajz első periódusát megelőző még korábbi periódust is, melyet az 1936. évi ásatás nem derített föl. Ismerve jónéhány dél-alföldi korai templom alaprajzát, az első és a harmadik elgondolás nem nagyon valószínű. A megoldást inkább a templom korábbi keltezésében kell keresni. Okot erre elsősorban a szeregyházi és a szentbenedeki újabb feltárások szolgáltattak. A györkei régi leletanyagból a XII. századi érmen kívül ma már csak egy - a templomheiyen talált - Árpád-kori edény fenéktöredéke,

255 egy szórványként előkerült, lemezén szív alakokkal díszített bronz övcsat (I. tábla 23.),

256 az egyik gyermeksírból származó bronz fülesgomb (I. tábla 12.),

257 ill. egy kisebb bronzcsat (I. tábla 22.), néhány textil és pártadísz darabka (I. tábla 15-16., 18-21.)

258 van meg. Az 1936. évi ásatás helyét 1985 áprilisában az Implom József által említett Béres Ferenc lánya segítségével azonosítottuk.

259 A középkori faluhely Gyulától Ny-ra, a Békéscsabára vezető 44-es műút és a Lencsési-útnak nevezett földút között, a Sióréten lévő K-Ny-i irányú, egykori vízmedrekkel körülhatárolt dombvonulaton található (16. ábra). Az elpusztult település Ny-i oldalán - az akkor ott lévő növényzet miatt terepjárást csak részben tudtunk végezni, de a geográfiai viszonyokat figyelembe véve teljes kiterjedését legalább 650 x 250 méteres körzetre tehetjük. A felszínen kevés szarmata kori edénytöredéken kívül sűrűn találhatók Árpád-kori és késő középkori cserepek (XII. tábla 1-17.).

260 A templom és egyben Implom J. ásatásának helye a település D-i szélén lévő, a környezetéből határozottan kiemelkedő Györké-halomra lokalizálható. Ezt a részt szinte teljes egészében elfoglalja jelenleg a Siórét 98. sz. tanya épülete és a hozzá tartozó kert (XVIII. tábla 3. kép). A tulajdonos pl. kerítéságasok állításakor, faültetéskor mindig talált koponyákat, embercsontokat és köveket. A tanya és a halom elhelyezkedéséből ill. az 1986. augusztus 12-e és 14-e között végzett ásatásunk eredményéből

261 egyértelműen arra következtethetünk, hogy a templom a tanya kertjének területére esik. Munkánk idején azonban a veteményes miatt itt nem áshattunk, csupán a kerítés külső oldalán. Az ásatás közvetlen előzményéül az szolgált, hogy Csicsák Miklós gödörásás közben ezen a részen csontvázra bukkant (17. ábra: 17. sír), s a csontokat bevitte a gyulai Erkel Ferenc Múzeumba. 254 Zimmermann Lajos: Pótlók a Corpus Nummorum Hungáriáé I. füzetéhez. Budapest 1907, Nr. 37.; Huszár 174. Elűkerülési helyére lásd a leltárkönyvi bejegyzést. Ltsz.: 66.23.3. 255 Ltsz.: 61.1.161. 256 Ltsz.: 66.23.1. és Id. a 143. jegyzetel. 257 Ltsz.: 66.23.2. 1,58 A csat llszáma: 86.1.1., a többié: 86.1.2-7. - E korábban belellározatlan tárgyak mellett volt egy római Valentinianus (364-375) kori érem is, melynek lelőhelye kérdéses, (ltsz.: 86.1.8.). 259 Szatmári I. jelentése: BMM Rég. Ad. 1833/1986. 260 Ltsz.: 86.4.1-2., 86.4.5., 86.34.4-6., 86.34.10-11., 86.34.14., 86.34.26. - Az utóbbi a 3. árokban kerüli elő szórványként. 261 MNM Rég. Ad. XIII. 156/1987; BMM Rég. Ad. 1989/1987; EFM Ad. 1162-87. 55