Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - III. Szentbenedek

Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... egész középkoron át történő lakottságát (beleértve az Árpád-kort is) igazolja ugyanis a felszínen gyűjthető kerámia leletek összetétele (XI. tábla 1-15.).

205 Ezenfelül a templom I. periódusának alaprajza szintén a korai időkre mutat, de ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy építése közelebbi időpontjának meghatározásához nem áll rendelkezésünkre egyetlen biztos támpontot jelentő lelet sem. Kétségtelen azonban, hogy Implom József korábbi XIII. századi keltezését, meggyőző bizonyítékok és érvelés hiányában nem tarthatjuk kellően megalapozottnak. Ezért a templom I. periódusával kapcsolatban kitekintést kell tennünk a magyarországi patkóíves szentélyű templomok kutatása területén. Elsőnek Gerevich Tibor foglalkozott e templomtípussal. A nyitrai, podolini és a nádasdi templom alapján ezt jellegzetesen későromán (XIII. századi) alaprajzi formának tartotta.

206 Húsz évvel később Nagy Emese a középkori Gercse falu templomát - a falu 1212-ből származó első említése és részben a nádasdival való hasonlósága miatt - szintén a XIII. századra keltezte, s ezzel Gerevich T. felfogását támasztotta alá a típus XIII. századi megjelenéséről.

207 A patkóíves templomok sorában ő említette meg először a herencsényi mellett a szentbenedeki templomot. Építési idejüknek egyaránt a XIII. századot fogadta el. A Scherer-közölte alaprajzból ítélve a szentbenedekivel kapcsolatban megjegyzi azonban, hogy mivel ott "nem szabályos patkóalakról van szó", ezért szorosan véve nem sorolható ebbe az alaprajzi típusba.

208 Kitér ezenfelül Scherer Ferenc állítólagos "feltételezésére", amellyel 1938-ban az alaprajz furcsaságait próbálta - tegyük hozzá, nem kis erőltetettséggel - megmagyarázni, sajnos éppen a rosszul értelmezett fövenyesi templom alaprajzából kiindulva.

209 A patkóíves templomok keltezése és elterjedése kérdésében Valter Ilona ácsi templomfeltárásának publikálása jelentett előrelépést.

210 Gyűjtése során ugyanis jónéhány patkóíves falusi templomot talált a Felvidék Ny-i részén, a Vág és a Nyitra völgyében, s ezek segítségével kimutatta, hogy e templomtípusnak egy korábbi, XII. századi csoportjával is számolni kell ezen a vidéken. Az ácsi templom I. periódusát is ide sorolta.

211 A kutatás akkori helyzete alapján úgy tűnt, hogy a patkós templomtípus főként Észak-Magyarországon fordul elő, mintha a legkorábban itt terjedt volna el. Nem kerülte el azonban figyelmét, hogy "az Alföld DK-i végében, Orosháza, Gyula környékén" ugyancsak előfordul ez a típus, s itt a gellértegyházi és a szentbenedeki templomra utalt.

212 A kutatástörténetben újabb állomásnak Horváth Ferenc csengelei ásatásának feldolgozását tekinthetjük.

213 A szerző korábbi vélemények egyes részeit vitatva, másrészt újabb - s elsősorban dél-alföldi - ásatási eredményekre hivatkozva a típus megjelenését már a XI. századig vezeti vissza, sőt feltételezi egy egészen korai, XI-XII. századi dél-alföldi csoport meglétét is (Pusztaszer, Szőreg, Gellértegyháza).

214 A szentbenedeki templommal kapcsolatban egya/ánt megkérdőjelezi annak XIII. századi keltezését és a szentély patkóíves voltát is, de ítéletének felületességét az is bizonyítja, hogy az ásatást Scherer Ferenc nevéhez köti.

215 A típus elterjedésének irányát Valter Ilona elképzelésével éppen ellentétesen határozza meg. Szerinte csak a legkésőbbi területi előfordulása esik a Felvidékre, s úgy véli, hogy a legkorábbi patkóíves alaprajzi 205 Ltsz.: 86.7.1-2.. 86.7.6., 86.7.12., 86.7.15., 86.7.22-23., 86.7.31., 86.33.2^., 86.33.7., 86.33.10., 86.33.13., 86.33.15. 206 Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Budapest 1938. 31. 207 Nagy Emese: A középkori Gercse község temploma. Budapest Régiségei XVIII (1958) 549., 554., 557., 559. 208 Uo. 559. 209 Uo. - Hivatkozása pontatlan, ellenőrizni nem lehetett. 210 Valter Ilona: Az ácsi református templom feltárása. AÉ 90 (1963) 282-289. 211 Uo. 286-288. 212 Uo. 287. 213 Horváth Ferenc: Csengéié középkori temploma. MFMÉ 1976/77-1. Szeged 1978, 91-126. 214 Uo. 119-120. 215 Uo. 118-119. és 87. jegyzete. - Kritikátlanul kezeli továbbá Nagy Emese hivatkozását is. (Ld. uo. és e munka 209. jegyzetét.) 49