Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)
Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - III. Szentbenedek
Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... I. periódus. Az első időkben a falunak kicsiny, zömök, egyhajós, belül patkó- kívül félköríves szentélyzáródású temploma volt. Ebből napjainkra már csak a szántás alatt megfigyelhető alapozás maradt meg. Járószintet sehol sem találtunk, felmenő falainak építőanyagára is csak a felszínen gyűjthető, és az alapjában lévő téglából következtethetünk. Az alapozásba az idők folyamán sok helyen beleástak, a kevésbé bolygatott helyek megfigyelése ill. az alapozás átvágása alapján (A-B, B-D, G-H metszet) azonban rekonstruálni lehetett annak készítésmódját (14. ábra). Ezek szerint a mai felszín alatt átlagosan 120 cm mélyen lévő, lekerekített sarkú alapozási árok aljára 35-40 cm vastagságban sárgásfekete agyagot döngöltek, erre pedig lapjukon nyugvó darabtéglákat fektettek egy rétegben (XVII. tábla 1. kép). Fölfelé haladva ezután az ilyen téglasorok és a közéjük döngölt földrétegek váltogatják egymást. 195 Az átvágások metszeteiben csak egy sor tégla maradt meg, de az 5. és a 8. szelvényben a beásások által kevésbé érintett részeken 4-4 téglasort is megfigyelhettünk. A 8. szelvényben pl. a templom alapozásába 41 cm-re mélyedő egyik kincskereső gödör kibontása után a beásás szélén (annak aljáig) a következő alapozási rétegek váltak láthatóvá: a felszíntől számított 55 cm mélyen kezdődött a legfelső téglasor, ez alatt 10 cm-es döngölt földréteg, újabb téglasor, 5 cm-es döngölés, megint tégla, 6 cm-es döngölés és ismét téglasor következett - 96 cm-es bontási szintig (XVII. tábla 2. kép). A szentély belsejének DK-i részén nagyobb, összefüggő habarcsos felületet bontottunk ki, melynek tetején téglák lenyomatát figyeltük meg (oltáralapozás?). Az e mellett húzódó 30-40 cm széles árok - amely mintegy megfelezi keresztirányban a szentély belső területét, s két végén ill. középen bemélyed - funkcióját nem tudjuk eldönteni. Korábban betöltésének lazaságából ítélve úgy véltük, hogy Implom J. egyik kutatóárkát találtuk meg, s e módszernek (hogy ti. nem tárták fel az egész szentélyt, hanem annak csak a belső átmérőjét nézték meg egy kis árkocskával, a többit pedig egyszerűen kiszerkesztették) tulajdonítottuk a régi alaprajz pontatlan szentélyformáját. A fent említett oltáralapozás azonban bizonytalanná tett bennünket e kérdésben. A templomhajó belsejét idő hiányában ném tudtuk teljesen feltárni, pedig ez több szempontból is fontos lett volna. így pl. eldöntetlen, hogy temetkeztek-e ide, s ha igen, milyen mellékletekkel. A templom építéstörténetének tisztázásában ez nélkülözhetetlen momentum. Másrészt a 2. szelvény Ny-i széle mentén habarcsos beásás részleteit figyeltük meg, amelynek épületszerkezeti funkciója is lehetett, hiszen nem egy korai falusi plébániatemplomnál megtaláljuk a nyugati karzattal összefüggő fal- vagy pilléralapozást (pl. Kardoskút-Hatablak, 196 Berettyóújfalu-Andaháza, 197 Rakacaszend 198 ). A szentbenedeki templom itteni beásásának töltésében két, kemény kőzetből egyszerűen faragott kődarab hevert, az egyiken habarcsréteg alatt előzőleg a kőre olvadt repedezett zöld színű üveges réteg is látható. 199 Az egész templom területén, de mindig másodlagos helyről előkerült vakolatos tégladarabokból arra következtethetünk, hogy az épület szerénysége ellenére minden bizonnyal díszes lehetett, mert falait fehérre meszelték, s a néhány barna festésű töredékből ítélve azt ki is festették. 200 Az első templom hossza 10,25 m (ebből a hajó 7,40 m), szélessége pedig 6 m volt. A hajó alapfalainak szélességét ugyanakkor átlagosan 125 cm-nek, a szentélyét pedig a hossztengelyben 90 cm-nek mértük. A szentély kissé nyújtott, szélessége a diadalívnél mindössze 1,70 m, hosssza 2,75 m volt. Legnagyobb szélessége középtájon: 2,25 m. Tájolása DK 12', tehát 4'-sal tér el a mai K-i iránytól D felé. //. periódus. A korai templom kicsinysége (belmérete csupán 5 x 3,5 m - 17,5 m 2 195 Az ásatáson előkerült téglák méretei csak kevéssé térnek el egymástól: 30 x 18 x 6 cm, 30 x 17,5 x 5 cm, 29 x 17 x 4 5 cm, 29 x 17,5 x 5 cm, ? x 18 x 4,5-5 cm, ? x 17,5 x 5 cm, ? x 14 x 5,5 cm. 196 Méri 1964, 6. és 2. kép. 197 Mesíerfiázy 1969, 92. 2. kép. - Bár ennek ilyen funkcióját a szerző vitatja. (Uo. 96-97.) 198 Pálóczi-Horváth 1984, 122. 13. kép. 199 Ltsz.: 86.7.36-37. 200 Ltsz.: 86.7.38., 86.33.1., 86.33.19-20. 47
