Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)
Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - II. Fövenyes
Szalmán Imre: Középkori falusi templomok... is bizonyítják. Ilyen pl. az, hogy az É-i körív döngölt alapozásába a nyilvánvalóan korábbi téglatörmelékből származó apró téglaszemcséken kívül helyenként embercsontok is kerültek (XVI. tábla 4. kép). Ez pedig arra utal, hogy az É-i körív alapárkát a rotunda körül már korábban használatba vett temető területén kezdték el kiásni, megbolygatva ezáltal a falak nyomvonalába esó sírokat. Erre kézzelfoghatóbb bizonyítékot is szolgáltatott ásatásunk. Az alapozásba döngölt embercsontokon kívül ugyanis három olyan sírt találtunk, melyek egyes részeit elvágta az É-i körív alapárka (20., 21., 82. sír)- Tekintve, hogy e területen gepida temetővel is számolnunk kell, s a három sír közül kettőnek nem volt melléklete, ezeknek a kora kérdéses. A 27. sírban fekvó fiatal nő koponyája mellett azonban ezüst, bordázott S végű karika és félgömbös fejű bronzszegecs került elő (IX. tábla 1-2.). ,22 A csontváz lábait kidobták a köralakú épület alapozásakor. Ez a sír és melléklete tehát egymagában meghatározza a rotunda építésének "terminus ante quem"-jét és az É-i körépület alapozásának "terminus post quem"-jét. Azonban annak ellenére, hogy az S végű karikák keltezésével már igen sokan foglalkoztak, ezt a kérdést korántsem tekinthetjük megoldottnak. 123 Mégsem tévedhetünk, ha a fövenyesi 21. sír S végű karikáját legfeljebb a XII. századra vagy inkább korábbi időre keltezzük. Ennek megokolásaként két dolgot vehetünk figyelembe, melyek egyúttal segítenek az egyes építkezések idejének pontosabb meghatározásában is. Egyrészt - amellett, hogy a tárgynak e típusa is megengedi a korai keltezést - utalnunk kell Implom József azon megjegyzésére, miszerint a templom körüli temetőben hat XI. századi pénzzel keltezett sír került elő, továbbá pedig arra, hogy a megmaradt régi leíetanyagban nemcsak két Szent István kori (CNH I. 1.) és egy XII. századi érem (CNH I. 145.) mutat nagyon korai temetkezésekre, hanem néhány más sírmelléklet is. 124 Ezek szerint tehát bizonyosnak mondható, hogy a lelőhelyen már a XI. században is temetkeztek. Mielőtt a keltezés másik tényezője is sorra kerül, ki kell térnünk az É-i körív funkciójának kérdésére, vagyis hogy tulajdonképpen milyen célt szolgálhatott a hozzá társítható épület a falu körtemploma mellett. Végignézve a középkori Magyarország eddig ismert rotundáinak és későbbi átépítéseinek alaprajzait, a fövenyesi templom e periódusainak nemhogy pontos párhuzamát nem találjuk, de még hozzá közelállót sem. így e kérdés eldöntésében kizárólag az 1985. évi ásatás megfigyeléseire vagyunk utalva. Az itt előkerült sírok elhelyezkedését és az alaprajzi összefüggéseket szem előtt tartva nagyon valószínű, hogy az É-i kör alakú épület valójában családi temetkezőhely (kápolna) lehetett. Ezt megerősíti az embertnni leletek feldolgozásának az a része is, mely szerint az ezekben a sírokban (76-81. sír) eltemetett egyének "minden bizonnyal ... egy rokonsági körhöz tartozhattak". Igaz ugyan, hogy antropológiai módszerrel ezt nem lehetett bizonyítani, de erre utalnak a közöttük megfigyelhető azonos anatómiai varációk. 125 122 Ltsz.: 86.8.75-76. 123 Ld. Kralovánszky Alán: Adatok az un. s-végű hajkarika elnikumjelző szerepéhez. AÉ 83 (1956) 206-212.; Uö: Adatok az Űrt. s-vég.ű hajkarika kialakulásának és időrendjének kérdéséhez., AÉ 84 (1957) 175-186.; Szőke Béla: A bjelobrodoi kultúráról. AÉ 86 (1959) 32-47.; Uö: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeli emlékei. Régészeti Tanulmányok I. Budapest 1962, 86-89.; Giesler, Jochen: Untersuchungen zur Chronologie der Bijelo BrdoKullur. Praehistorische Zeitschrift, Bd. 56. Heft.l. (1981); az utóbbi recenzióját Fodor Istvántól [AÉ 111 (1984) 124125.] és Szőke Béla Miklós - Vándor László: Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. Fontes Arch. Hung. Budapest 1987,51-59. 124 Ld. a 82. és a 100-102. jegyzetet. 125 Farkas-Marcsik-Szalai 1991, 341-342. 33
