Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - II. Fövenyes

Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... A fövenyesi templom két alaprajzát tekintve is első ránézésre úgy tűnhet, hogy szinte mindent a korábbi alaprajzon feltüntetett helyen találtunk meg, de jobban szemügyre véve bizonyos részleteket, mindjárt más értelmezést kapnak az egyes falakat jelölő körívek és négyszögek. A pontatlanságok elsősorban az 1930-as években még elfogadott ásatási módszerek rovására írhatók. Az 1985. évi ásatás bebizonyította ugyan az itt emlegetett rotunda létezését, de korántsem olyan formában, mint ahogyan azt korábban gondolták. Kiderült, hogy a rotunda alaprajzi megoldása nem tér el a szokásostól, hanem K-i szentélye van. Vagyis az eddig a körtemplom hajójának meghatározott körív jelenti magát az egész rotundát, mivel K-i oldalán megtalálható a belső íve mentén szabályos félkört bezáró szentély. Megfigyeltük továbbá, hogy a rotunda E-i fala mellé egy másik, ezen a szakaszon is önálló alapozással rendelkező körív illeszkedik, amelyet eddig az É-D-i tájolású körtemplom szentélyének véltek. A rotundának és az É-i oldalán felépített kör alakú épületnek tehát nem közös alapfala van - mint ahogy azt az első alaprajz mutatja -, hanem két különálló, de egymáshoz szorosan kapcsolódó építményről van szó. Részletesebb leírásuk elé bocsátva azt is megemlíthetjük itt, hogy az ásatás során egyértelmű választ kaptunk a rotunda és a hozzá E-ról csatlakozó körív egymáshoz való kronológiai viszonyára. Alapozástechnikai különbözőségük, néhány sír elhelyezkedése, a bennük lévő mellékletek ill. egyéb megfigyelések alapján ugyanis kétséget kizáróan állíthatjuk, hogy a rotunda és az É-i körív épülete nem egyszerre készült. Az utóbbit a körtemplomhoz utólag toldották, mindenesetre még a rotunda fennállása ill. annak használata idején. Az így létrejött épületegyüttes pusztulását ma már nehéz lenne pontosan rekonstruálni. Valószínűnek látszik azonban, hogy az pl. nem külső támadás vagy a lakosság elköltözése miatt következett be, hanem a helyére tervezett nagyobb méretű és egyenes szentélyzáródású új templom építése érdekében bontották le, s annak területén, részben a régihez igazodva alakították ki az új templom szentélyrészét. Az építkezésnek e harmadik fázisát képező templomról hozott a hitelesítő ásatás a legkevesebb eredményt, mivel a lelőhely további pusztulása (szántás) következtében egyszerűen eltűnt a templom nagy részének a nyoma, s csak helyenként sikerült egyes részleteit még megfigyelni. Kénytelenek voltunk ezért e templom esetében a Scherer F. által közölt alaprajzot is figyelembe venni, s annak alapján kiegészíteni a mi felméréseinket. A pusztulás ellenére az is bizfosnak mondható, hogy a legkésőbbi templomhoz tartozó É-i szentélyfal sem az É-i körív közepén húzódott, hanem a korábbi rotundához közelebb eső szélén, részben érintve a körív alapozását. A régi alaprajz pontatlanságainak e kiigazítása után rátérhetünk az egyes építési periódusok részletesebb ismertetésére. /. periódus. A település legkorábbi temploma önmagában álló, kicsiny rotunda volt. Alaprajzának kiszerkesztése - melynek elvégzéséhez csak egy hosszú kötélre volt szükség - általánosnak mondható, de egy kis érdekességgel is szolgált. Először a hajó alapozásának szélességét jelölő két koncentrikus kört húzhatták meg, majd ennek hozzávetőleges K-i oldalán a belső körből kis körszeletet választottak le. Ennek húrját megfelezve kapták a szentély belső ívének megfelelő kör középpontját és sugarát. E kisebb kör megrajzolásával metszették ki aztán a hajó körívéből a szentély belső területét, így az szabályos félkör lett. A szentély alapozása külső szélének kijelölésekor azonban csak részben követték az alapnak megfelelő szélességet, s a hajó és a szentély találkozását a külső oldalon két beugró sarokkal oldották meg (XVI. tábla 2. kép). Nem törekedtek tehát arra - mint azt számos más körtemplomnál meg lehet figyelni -, hogy a szentély körívét folyamatos ívelt vonal mentén igazítsák össze a hajó körívével. A sarkok elhelyezkedése nagyjából egybeesik a szentély belső sarkait összekötő átmérő meghosszabbított vonala által a hajó külső körívét metsző pontokkal. A templom tengelyben mért hossza 7,5 m, szélessége pedig 6,9 m. Az utóbbi érték természetesen megfelel egyúttal a hajó külső átmérőjének, így annak sugara 3,45 m. 30