Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - II. Fövenyes

Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... Implom József publikációban kerek templomról (amelyre egy Árpád-kori templom épült) először csak 1940-ben tett említést.

89 Másrészt az alaprajzon megfigyelhető elvi és szerkezeti lehetetlenségek mellett ugyanakkor egyértelműen kimutatható korzó pontosságú részletek - egyéb, állítását erősítő bizonyítékok mai hiánya miatt - úgyszólván megkérdőjelezték a rotunda létezését, következésképpen a későbbi szakirodalmi feldolgozások hivatkozásainak a jogosultságát is.

90 Implom József szokása a dokumentáláskor valószínűleg az lehetett, hogy a megtalált alapfalat sötét sávval (folttal), a megtalált alapárkot folytonos vonallal, míg a feltételezett alapfalat szaggatott vonallal jelölte.

91 Ezek szerint a fövenyesi templom alaprajzából az derül ki, hogy a körtemplom alapfalában egyetlen téglát (követ) sem talált, annak csupán alapozási árkát rajzolta be - s nem tudni, mi alapján - helyenként azt is csak feltételesen. A legfeltűnőbb, hogy az alaprajz szerint a körtemplom hajójának keleti oldala egyértelműen az - Implom J. által későbbinek meghatározott templomhoz tartozó, s megtalált - egyenes szentélyzáródás alapfalát metszi. Ugyanígy érthetetlennek tűnik a szentély két oldalfalának és a körtemplom alapárkának egymáshoz való viszonya is. Joggal mondhatná tehát bárki, hogy a körtemplom kiszerkesztésének ötletét Implom J. talán csak a "románkori" templom alapjába befalazott relieftől, az egyenes szentély záródás feltűnően ívelt oldalú hiányosságából, a templom D-i diadalívének kicsiny maradványából ill. a néhány nagyon korai sír keltezéséből következtette, de nem számolt az így keletkező ellentmondásokkal. Mindezzel szemben pedig találunk egy - az 1935. év elején készült - meglehetősen szűkszavú, de határozottsággal fogalmazott jelentést a fövenyesi ásatásról, melyben Implom József a következőt írta: "A régibb templom egy nagyobb és egy kisebb körből álló, téglából épült templom volt. Ennek elpusztulása után építették rá keresztben a homokkőből románstílusban épült második templomot, mely egy nagyobb és egy kisebb négyszögből állott."

92 A fenti érveket összevetve, végül is két dolog vált nyilvánvalóvá. Az egyik, hogy a rendelkezésünkre álló adatok meglehetősen ellentmondtak egymásnak, s csak közvetetten utaltak a rotundára, a másik pedig ebből következett: megnyugtató válaszhoz elkerülhetetlen egy hitelesítő ásatás. Az egyértelmű alaprajzi problémák ellenére kutatóink mindegyike elfogadottnak vette a rotunda effajta létezését. Először Bogyay Tamás említette, majd Olasz Ernő hivatkozott rá.

93 Részletesebben, de csupán a szintézisre törekvő szemlélet részeként foglalkozott vele G. Molnár Vera, aki az ún. kerek hajójú, patkóíves apszisú rotundák csoportjába sorolta. Könyvében közli - a Scherer F. művében megjelent alaprajzról lemért - méreteit, leírja "sajátosságait", fennállását pedig, a szerinte XII-XIII. század fordulóján ráépült templom és a temető szélén talált 6 sír mellékletei alapján, nagy biztonsággal a XI. századra helyezi, s hozzáteszi: "... az sem lehetetlen, hogy a XI. század közepe előtt épült."

94 Emellett azonban arra is felfigyelt, hogy az alaprajz több szempontból "egyedi jellemzőket" mutat (például a templom különös, aránytalanul nagy, szentélyének kiszerkesztése teljesen egyedülálló, észak-déli irányú tájolása feltűnően &9 Implom 1940,50-51. 90 A rotundával kapcsolatos kételkedések alól az sem adhatott felmentést, hogy Scherer F. az alaprajzot és az ásatásról szóló ismereteket Implom J. adatai és a vele folytatott személyes konzultáció nyomán közölte. (Vö. Scherer 1938, 23.) 91 Vö. a gyulai ferences rendházról készített alaprajzának jelmagyarázatát: Scherer 1938, 50-51. oldal között. - Ebből a szempontból a Sisa Béla és a Levárdy Ferenc állal közölt alaprajzot az indokolatlan változtatások ül. a felületesség miatt nem tekinthetjük mérvadónak. (Vö. Sisa 1981,

1. 39. II. tábla és Levárdy 1982, 59.) 92 Ld. a 83. jegyzetel. 93 Bogyay Tamás: Tíz év középkori ásatásainak művészettörténeti eredményei. Századok 1944, 506., Olasz 1956, 67. 94 G. Molnár 1972, 32-33., 56., 86. - Levárdy Ferenc a rotunda korát Szent István idejére teszi. (Ld. Levárdy 1982, 54.) Érveit nem ismertette. 25