Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Török építkezések Gyulán (1566—1695) - II. A gyulai vár és palánkja a török korban - 3. A palánkvár

Gerelyes Ibolya: Török építkezések Gyulán feltüntette a nyugati sarkon álló rondellát. Rosenfeld rajzán az ÉNy-i fal kis szakaszát téglafalnak ábrázolta, a falak többi részét, valamint az északi és keleti sarkokon valaha állott földfalú rondellákat csak szaggatott vonalakkal jelezte. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy ezeknek az építményeknek ekkor már csak körvonalaik emelkedtek ki a környezetből, védelmi szerepük nyilvánvalóan nem volt. Az 1722. évi felmérésen Rosenfeld a déli sarkon is az északihoz hasonló földfalú rondellát rajzolt - ugyancsak szaggatott vonalakkal. Ez utóbbi rondella DNy-i oldalán azonban már ekkor kis épület állott, ami szintén azt bizonyítja, hogy a várat körülvevő külső várfal nyomait ekkor már csak sejteni lehetett. A déli sarkon álló rondellával kapocsolatban felmerül a kérdés, hogy vajon mikor készülhetett, hiszen - mint fent már szó volt róla - itt 1562-ben még állnia kellett az ötszögu kis bástyának. Az átépítés időpontjára vonatkozóan - konkrét adat híján - csak találgathatunk, hiszen készülhetett 1562-1566. között, de a török hódoltság idején is, valószínűleg annak kezdeti szakaszában. 3. A palánkvár Nem vagyunk könnyű helyzetben, ha a törökök gyulai palánképítő tevékenységét akarjuk pontosan meghatározni. Ehhez először tisztáznunk kell, hogy 1566-ban mennyire volt kiépítve és milyen állapotban vették át a várat. Paolo Mirandola 1562-ben készített alaprajzán a várépület, illetve a külső várfal körül öt ó-olaszbástyás palánkot rajzolt meg (XXVI. tábla 1. kép). Felmérésén a belső várhoz délnyugatról vizesárok, majd 4 bástyás (kettő közülük ó-olasz bástya) huszárvár csatlakozott. Ugyanezen az alaprajzon vékony vonallal jelölve megtaláljuk a várnak az eddiginél nagyobb méretű, téglalap-alakú, hat óolaszbástyás kiépítési tervét. Mirandola alaprajzát az 1695-ben, illetve 1722-ben készült alaprajzokkal összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a palánkvár átépítése, legalábbis fő vonalaiban megtörtént - mégpedig nagyobbrészt a Mirandola által megtervezett, a tervrajzán vékony vonallal jelölt formában. A visszafoglalás után készült felméréseken egy hosszúkás téglalap-alakú, Porthen rajzán 63, Rosenfeld rajzán 5 bástyás palánkvárat láthatunk (XXI. tábla 3. kép, 4. ábra).

69 Az ENy-i oldalon lévő korábbi három kisebb földbástyát elbontották, helyettük egy nagyobb, az olasz bástyákra emlékeztető módon kiugró bástyát építettek. Az új bástya nem egészen a Mirandola által tervezett formában készült el, és nem egészen a tervezett helyre került, hanem attól kissé keletre, a belső várat a külső vártól elválasztó vizesárok keleti oldalára. (Vele szemben a DK-i oldalon a korábbi, kis bástyát szintén elbontották, de a tervezett nagy bástyát nem építették meg.) A vár ÉK-i oldalán, az északi és a keleti sarkokon megépült a két új olasz bástya. Valószínűnek tarthatjuk, hogy ez az a három új bástya, melynek elkészültéről az 1564. nyarán Gyulán járó királyi biztosok említést tettek. A biztosok jelentésükben Kerecsényi László várerődítési munkálatairól a következőket írták: "A vár igen erős, a palánkok kívül belül hatalmas tölgyekből készültek, miket erős kötések fűztek egymáshoz. A palánkok belsejét vizes agyaggal töltötték meg és fabunkókkal keményre verték. A palánk bélése ílymódon oly szilárd lett, hogyha a palánkkarók kidőlnek is, az agyagfal magában is megáll. A földdel töltött palánk szélessége mindenütt 30 lábnyi, a külső palánk magassága 5 ölnyi. A várnak 3 nagy bástyája is van."

70 Az 1562. illetve 1722. évi felméréseken, valamint a XX. századi állapotot tükröző 1958. évi szintvonalas térképen

71 lemérhető az elkészült, és körvonalaikban is meglévő új bástyáknak a vár sarkaitól való b) Porthen felméréséi Veress Endre közölte. GyO. 459. Közvetlenül Porthen után, még 1695. januárjában Lambion Lampert császári hadmérnök is elkészítette a gyulai vár felmérését. (GyO. 455.). Az ö* munkája a többiekével összevetve meglehetősen pontatlannak tűnik, ezérl elemzésemben erre a rajzra nem lániaszkodtam. Lambion nyilvánvalóan tévedésből a külső vár DNy-i oldalán eggyel több bástyát rajzolt be. 70 GyO. 388.. Scfierer 1938, 185-187. 71 A mai adaiok Rosenfeld adataival egyeznek meg. 114