Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Középkori falusi templomok régészeti kutatása Gyula határában - Bevezetés

Szatmári Imre: Középkori falusi templomok... 99 gazdasági egység (város, falu, puszta) tartozott, 1525-ben már csak 50, s ez a szám az 1550-es évek közepére - főként az egyre szorongatóbb török nyomás következtében kialakuló háborús viszonyok miatt 37-re csökkent.

8 Míg a XV. században a birtoktestnek a gazdasági oldala volt domináns, tehát elsősorban gazdasági egységként működött,

9 addig a XVI. században a török előrenyomulásával párhuzamosan, a vár szerepének növekedésével a katonai, politikai oldal került egyre inkább előtérbe, bizonyos mértékig megváltoztatva ezzel az uradalom arculatát.

10 A birtoktest pusztulása különösen 1552 (Lippa és Temesvár török kézre kerülése, s Gyula végvárrá válása) után lett gyorsabb ütemű. E megváltozott viszonyok eredményeként egyes falvak már ekkor örökre megszűntek,

11 míg mások a tizenötéves háború folyamán, vagy a török uralom időszakában pusztultak el.

12 A középkori uradalom fogalma Gyula 1566. évi eleste után gyakorlatilag elvesztette jelentőségét, a török az egykori gyulai birtok területén új közigazgatási egységeket, szandzsákokat, náhijéket szervezett. A terület régészeti kutatását egyre jobban sürgeti a még feltárható emlékanyag rohamos pusztulása. A néhány éve elkezdett mezőgazdasági meliorációs programokkal ugyanis teljesen átalakítják a mai felszín arculatát, és a talaj lazításokkal - még a régészek által is felfoghatatlan mértékű - pótolhatatlan károkat okoznak. Ennek veszélye leginkább a középkori lelőhelyeket érinti, amelyek a régészeti korok legfelső rétegét képezik. Maga a több mint százéves múltra visszatekintő régészettudomány is hosszú ideig gyermekcipőben járt. A mai Békés megyében eleinte jóformán csak tárgyak gyűjtése folyt. A tervszerű ásató munkát a középkori lelőhelyeken a harmincas évektől Implom József kezdte a kor színvonalán álló módszerekkel. A háború óta egy-két kivételtől eltekintve (Doboz, Vésztő) lényegében nem beszélhetünk tervszerű régészeti középkorkutatásról. Az egyes lelőhelyeken végzett ásatások többsége csak esetleges volt, általában részeredményekkel szolgált, s majdnem mindegyik anyag feldolgozatlanul hever múzeumaink raktáraiban. Az alábbiakban azokról az ásatásokról lesz szó, amelyekre a Gyula környékén elpusztult középkori falvak területén került sor (1. ábra).

13 Uj lelőhelyek felkutatásához ill. az összes középkori faluhely azonosításához további évek szükségesek. A módszeres munkához nélkülözhetetlen segítséget jelentene a régészeti topográfia gyulai kötetének mielőbbi elkészítése. Az eddigi eredmények egy részének összefoglalásakor a mintegy fél évszázaddal ezelőtti kutatásokat kellett először számbavenni, hitelesítésüket elvégezni, s ahol szükséges volt, azok pontatlanságait kiigazítani. A feladat elvégzése azért volt szükséges, mert Implom József halálával (1979) egész életműve tudománytörténetté vált.

14 Sajnos a múzeumi - s így a régészeti - tevékenységét is a megkezdett, szép eredményeket elért, de feldolgozás vagy összefoglalás nélkül maradt befejezetlen munka jellemzi. %

Csipes\91b, 24., 39. Bácskai Vera: Mezőgazdasági árutermelés és árucsere a mezővárosokban a XV. században. Agrártörténeti Szemle VI (1964) 1-2. szám 1-36.; Uö: Magyar mezővárosok a XV. században. (Értekezések a történeti tudományok köréből 37.) Budapest 1965, vonatkozó részek. 10 Bácskai 1967,432-457. 11 Karácsonyi 1896, I. 128-129.; Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. Budapest 1896-1897, I. 190191., II. 387., Virágh 1960, 10.; Szántó Imre: A Temesvidék és a Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552ben. Századok 1971, 53. 12 Hamó 1959, 18.; Krisle 1967, 137-139.; Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. (1694-1848) Békéscsaba 1971, 9-10.; Uo 1973,13.; Blazovich 1985, 90-91. *

3 A "Gyula környéke" kifejezés itt - az ásatások helyeit alapul véve - elsősorban a gyulai vár késő középkori (szorosan értelmezett) vonzáskörzetét, tehát közvetlenül a vár szolgálatára rendelt falvak területét jelenti. Ez ma mintegy 10-15 km-es sugarú körzet, s nagyjából megfelel a volt gyulai járás beosztásának. 14 Dankó Imre: Implom József köszöntése. Körösmenti Honismereti Közlemények 3. (Szerk. Czeglédi Imre) Békéscsaba 1969, 147-149.; Uö 1980, 226-228. 10