Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Török építkezések Gyulán (1566—1695) - I. Gyula városa a török korban

Gerelyes Ibolya: Török építkezések Gyulán területén a "szultáni hassze szent dzsámija" elnevezéssel szerepel.

36 Ezt a területet a város XVII. század eleji pusztulása nem érinti. Evlia Cselebi 1664-ben még látja és röviden megemlékezik róla: "Szulejmán khan dzsámija és Ali bég dzsámija ólomtetejű szép dzsámik."

37 Mivel - mint a fentiekben szó volt róla - Ali bég dzsámiját a mellette álló türbe miatt a plébámia templomból átalakított dzsámival azonosítottuk, a várbeli dzsámit Szulejmán szultán dzsámijával kell azonosítanunk. Az épület megérte a XVII. század végi visszafoglalást is. 1705-ben, a Rákóczi szabadságharc idején, ha romos állapotban is, de állnia kellett. A várat ostromló Károlyi Sándor a külsó várbeli épületek leírását "régi rossz házak" megjegyzéssel foglalta össze.

38 A XVIII. század első két évtizedében rác katonaság élt a külsó vár területén. Egy 1715-ből származó adat szerint az itt álló "török mecsetet" ők használták.

39 Az 1722-ben készült - többször említett felmérésen - a külső vár területén jól látható a téglalap alaprajzú, egy-minaretes épület.

40 Az ábrázoláson (XXI. tábla 2-3. képek) az épület bejárata ENy-ra nyílik, mellette áll, tőle nyugatra a hatszögu alapon nyugvó, hengeres testű minaret. Az épület DK-ÉNy-i tájolása pontosan megfelel a magyarországi török dzsámik tájolási irányának. Ezt az irányt a szent város, Mekka fekvése határozta meg. A mekkai irány jelölésére a főfalban kialakított díszes, bemélyített fülke - mihráb szolgált. Mellette állott a szószék, az un. mimber. A magyarországi dzsámikban a mihráb a DK-i oldalon volt, a főbejárat pedig vele szemben, az ENy-i oldalon nyílott.

41 A Rosenfeld-féle ábrázoláson az épület külső megjelenésén mái' nem lehet felfedezni a török építészet jellegzetes vonásait. Teteje lapos, kupolának nyoma sincs, ablakai egyenes záródásnak. A török épületek jellegzetes szamárhátíves nyílásait sehol sem látjuk. Az 1722. évet követő időkben - egészen 1754-ig - az épületet folyamatosan használják, kijavítják, alakítgatják. A XVII. század közepén készült ábrázolások szerint (XXII. tábla 1., 3. képek) az épület megőrizte század eleji formáját, kivéve tetőszerkezetét, melyet nyeregtetőssé alakítottak át. Hübner Antal, aki 1743-58. között Harruckern Ferenc udvari papja volt, naplójában megemlíti a kastély udvarán akkor még álló "a török időkből fennmaradt karcsú minaretet."

42 Petik Ambrus 1784-ben, a külső várbeli Harruckern-féle kastély leírása után a nevezetességek között felsorolja a török dzsámit is. Megfogalmazása nem teljesen egyértelmű, annyi azonban bizonyos, hogy az épületet, mely egy ideig az uradalmi intéző lakásaként szolgált, 1754-ben bontották le. Petik leírása így szól: "A külső vár közepén vagyon a Mlgos uraság Fő-tisztének lakása, melly török Mossea volt a Délfelől való Szegleten hozzá ragasztva állván egy Magoss Török Metset, a ki 1754-ik Esztendőben le rontatott."

43 36 Káhly-Nagv 1982,47. 37 Karácson 1908, 229. 38 GyO. 469. 39 Scherer 1938,273. 40 Az ábrázoláson az épület síkfödémesnek látszik, valószínűbb azonban, hogy ekkor már romos állapotban volt, és teteje hiányzott. 41 Cm" 1965, 214-215. 42 Haan Lajos: B.Harruckern Ferenc udvara az 1743-1758. közötti években. BRMTÉ 1(1874-75) 16. 43 Petik 1784, 18. 105