Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Török építkezések Gyulán (1566—1695) - I. Gyula városa a török korban

Gerelyes Ibolya: Török építkezések Gyulán ábrázoló - helyrajzilag nyilvánvalóan a török foglalás előtti állapotot rögzítő metszeteiben a Zaránd megyei városrészben, a Fehér Körös bal oldalán ábrázolta (XX. tábla 2. kép).

25 Ugyancsak ebbe a városrészbe helyezhetjük az 1566. után törökök által lakott Nagy és Sánta utcákat.

26 Feltételezhetjük tehát, hogy az 1579. évi összeírásban említett három mecset - Mehmed aga, Iljasz kethüda és Kurd bég mecsetjei - valamelyike azonos lehet a középkori Szent Elek kápolnával. A'z 1579. évi szandzsákösszeírás szerint Gyula városában Ali bég dzsámiján kívül még egy dzsámi, Iszhak bég szent dzsámija állott. A köréje települt mahalle lakosai között az összeírás Hadzsi fürdőst is megnevezi.

27 Ezen adat alapján következtethetünk arra, hogy Iszhak bég dzsámijának a középkorban is meglévő,

28 és a török korban tovább épített fürdő közelében kellett állnia. E fürdő helye jól ismert, az épület - legalábbis alapjaiban - ma is megvan.

29 Iszhak bég dzsámijáról nem tudhatjuk, hogy újonnan építették-e, vagy meglévő épületből, esetleg a szintén a közelben álló iskolából alakították-e át. Az épület a XVII. század 60-as éveit nem érte meg, Evlia Cselebi már nem említi, és az 1722-es felmérésen sem szerepel. A közelben álló már említett fürdő azonban ez utóbbi felmérésen igen jól látható (XXI. tábla 2. kép). Rosenfeld négy kupolával fedett, emeletes, jó állapotban lévő épületet ábrázolt. A törökök gyulai fürdőépítéséről egy viszonylag késői, 1733-ból származó forrás is megemlékezik. E szerint a fürdőhöz, valamint az egyéb török épületekhez szükséges köveket a környékbeli falvak templomainak elbontásából nyerték.

30 Az épület alapozásának egy részét már a múlt század első felében feltárták,

31 az utóbbi évek régészeti kutatásai pedig bebizonyították, hogy a gyulai török fürdő hipocaustum rendszerű fűtéssel volt ellátva, és így a gőzfürdők (hamam-ok) csoportjába tartozik.

32 A nyilvánvalóan középkori alapokon nyugvó fürdőt a török korban kibővítették és nagyrészt átalakították. Az épületet 1715-ben a reformátusok kapták meg - egyéb használható épület híján - templom céljára.

33 A század végén - 1784-ben részben még mindig templom, részben pedig iskola volt.

34 Összefoglalóan tehát elmondhatjuk, hogy a Gyulán berendezkedő törökök a várost, illetve annak török lakta részét - az 1566. és 1579. között eltelt 13 év alatt dzsámik és mecsetek köré épült, mahallékra osztott, keleties településsé formálták. Az épségben talált épületeket saját céljaikra alakították át, de teljesen újonnan is építkeztek. A források alapján két dzsámiról, három mecsetről és egy fürdőről tudunk biztosan. A török épületek sorát 1584-re Ali bég türbéje egészítette ki. A város a XVII. század elején (1600-ban és 1640-ben) kétszer is elpusztult.

35 Valószínűleg ennek tudható be, hogy az 1664-ben itt járó Evlia Cselebi már csak két dzsámit láthatott; egyiket a város, másikat a vár területén. A XVII. század végi visszafoglalást ez a két dzsámi, a fürdő és Ali bég türbéje érte meg. Ezek az épületek szerepelnek Rosenfeld hadmérnök 1722. évi felmérésén. Mint viszonylag ép állapotban fennmaradt használható kő- és téglaépületek jelentős szerepet kaptak a XVIII. század eleji visszatelepülések idején is. A ma is meglévő fürdő kivételével a XVII. század közepéig fennálltak, és csak az újkori városrendezés tüntette el őket végleg. A gyulai török épületek sorában külön kell szólnunk a fentiekben már említett - a külső vár területén álló - harmadik dzsámiról. Az épület az 1579. évi összeírásban a vár 25 Karácsonyi 1896, I. 164. 26 Karácsonyi 1896, II. 144-145. 27 Káldy-Nagy 1982, 48. Egy 1518-ból származó adat szerint Mátyás gyulai plébános kötelezi magát, hogy mielőtt a gyulai plébániát elhagyja, az ehhez tartozó malmot, fürdőt és az iskolát kijavíttatja. Vö. Sclwrer 1938, 98., 236. 29 Erkel Ferenc tér 3. Az épület ma iskola. A török fürdőről alább lesz szó. 30 BO. 280-281.: "NagyDécs. Ecclesia haec per turcam l'uit ruinata et materialia eiusdem Gyulám et ad Szarvas pro aedificaiione balneorum fueranl deporlata." 31 Mogyoróssy 1858, 153. 32 Gern 1980,' 110-111., Rég. Füz. 16 (1983) 82. 33 Sclwrer 1938,273. 34 Petik 1784, 17. 35 Karácsonyi 1885, 45-46. 104