Szatmári Imre - Gerelyes Ibolya: Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez – Gyulai füzetek 8. (Gyula, 1996)

Török építkezések Gyulán (1566—1695)

Gerelyes Ibolya TÖRÖK ÉPÍTKEZÉSEK GYULÁN (1566-1695) Alföldi városaink közül török kori szerepét illetően kiemelkedő jelentőségű a csaknem másfél évszázadig török uralom alatt lévő Gyula. Az alábbi tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a rendelkezésre álló történeti adatok, korabeli ábrázolások, valamint az elmúlt évek ásatásai alapján megrajzolja a gyulai vár és város török kori képét, összefoglalja az itt berendezkedő török építészeti tevékenységét. "A világ padi sah ja az Eszéken túl épített s a tejúthoz hasonló hídon átszállítván a sereget, mikor az elíenség-vadászó hadsereggel Mihács környékére érkezett, értesítést kapott a bécsi királyhoz tartozó, s az égigérő várak között szilárdságuk miatt a világ csodáinak mondliató Gyula, Szigetvár és Komoran várak erősségéről. Mivel tudomást szerzett arról, hogy mindegyikben egy-egy híres gyaur bég van a szerencsétlen király tanácsából, Gyula várának elfoglalására a tapasztalt vezérek sorából az Arisztotelész bölcsességú vezért, Pertev pasát küldte néhány ezer kapu-kulival, janicsárokkal és több harcossal a győzelmes hadseregből; Szigetvára ellen pedig személyesen szándékozván menni a hadsereg többi részével, hadjáratának gyeplőjét azonnal a nevezett vár felé fordította."

1 így kezdte Katib Mohammed Zaim török történetíró a Szulejman szultán vezette 1566. évi hadjárat történetének elbeszélését. Az események további menete jól ismert. Gyula várát a fent említett év szeptemberében 9 heti ostrom után adta át Kerecsényi László a Pertev pasa vezette török csapatoknak.

2 Néhány nappal később, szeptember 8-án meghódolt Szigetvár is, s így e két vár elfoglalásával hosszú időre megszilárdult a török hadak magyarországi állása. 1567-ben elrendelték a gyulai és a csanádi szandzsák összeírását, és ennek során átszervezték a terület korábbi közigazgatási beosztását. Az új beosztás szerint a gyulai szandzsákhoz tartozott a gyulai, az aradi, a békési, a zarándi és a bihari náhije.

3 A Gyulán berendezkedő törökök itt is - mint bárhol másutt a birodalomban - saját életmódjuk igényei szerint alakították át az újonnan birtokba vett települést. Gyula városa a településeknek abba a csoportjába tartozott, ahol nemcsak a meghódított várban vagy erődítésben élt török katonaság, hanem az erődítményhez tartozó város egy részét is használatba vették. Ezekben az esetekben - így Gyulán is - a katonaság nyomában hivatalnoki apparátus, valamint kisebb-nagyobb létszámú polgári lakosság is beköltözött a meghódított városba. Éppen ezért érdemes külön is megvizsgálnunk, hogyan alakult a város - legalábbis részben - keleties jellegű, mohamedán településsé, és milyen átalakításokat végeztek a hódító török csapatok a gyulai váron és palánkjain. 1 Tluuy József: Török történetírók II. Budapest 1896, 386. 2 A gyulai vár 1566. évi ostromának gazdag szakirodalma van. Ezzel az eseménnyel külön tanulmányban foglalkozott: Karácsonyi János: A gyulai várostroma 1566. HK (1897) 85-101. A korábbi tanulmányok felhasználásával állította össze részletes leírását Scherer Ferenc. Sclwrer 1938, 210-227. *Káldy-Nagy 1982, 10. 101