Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

V. Fejezet. A gyulai egyház a rendi társadalom utolsó évtizedeiben (1791-1849)

kevés adat maradt az építkezésről. Nem ismerjük a tervezőt, az eredeti tervet, nem tudjuk, mekkora terhet jelentett a híveknek. A bécsi Magyar Hírmondó 1792. január l-jén Aradról keltezett tudósítása a felekezeti együttműködés követendő példájaként említi, hogy a gyulai katolikusok fuvarral, olykor napi negyvennel, segítik a reformátusokat, viszonyozva az 1770-es években a tőlük kapott hasonló szolgáltatást.

8 Az építkezés elhúzódásának oka az 1791., 1792. és 1795. esztendők aszályossága lehetett, és bizonyára fennakadással járt, hogy 1792. február 20-án meghalt Micskei Nagy István lelkész, és utódja, a fiatal Juhász István két hónap múlva érkezett meg.

9 A protestáns egyháztörténeti irodalomból jól ismert, hogy a türelmi rendeletet milyen nagyarányú templomépítési hullám követte. A gyulai építkezés ebbe pontosan beletartozik. A mai Békés megye területén 1780 és 1820 között 26 jelenleg műemlékként vagy múemlékjellegűként számon tartott, teljesen új templomot építettek, illetőleg belefogtak építésébe vagy jelentős bővítést végeztek. Köztük 12 reformátust, 7 evangélikust, 3 görögkeletit és 5 római katolikust találunk. Azaz a nem katolikusok gyorsan megragadták a lehetőséget, de helyenként a megszaporodott római katolikusok is templomépítésbe fogtak.

10 Mindehhez biztos gazdasági hátteret nyújtott a kor mezőgazdasági konjunktúrája. A gyulai református templom külső megjelenését tekintve jellegzetesen beleillik a korszak stílusába. A provinciális későbarokk építkezés jegyeit viseli magán. Általában szerényebb kivitelezésű, mint a Dél-Tiszántúl és a Közép-Alföld ugyanebben az időben emelt, hasonló nagyságrendű templomai, ami különösen szembetűnő az alacsony, sík mennyezetre és a viszonylag egyszerű főhomlokzatra tekintve.

11 Nem egészen hat esztendeig örülhettek a hívek az új templomnak. Költségeit egészen még ki sem fizették, amikor 1801. július 9-én a város nagy részével együtt leégett. Gyula kárát közvetlenül a katasztrófa után igen magas összegre., 1 014 548 forintra becsülték.

12 A tűzről érzékletes szemtanúi leírások maradtak fenn. Köztük Juhász Istváné jól tükrözi a veszélyben megzavarodott ember kapkodását. A tűz a templomtól mintegy tíz percnyi gyalogjárásra ütött ki, mégis nemcsak az egyházi épületek hamvadtak el, hanem elpusztult az összes egyházi felszerelés és a lelkészcsalád személyes holmijának nagy része. Egyedül az 1785-ben 8 Magyar Hírmondó 1792. február 3-1- darab. 170-171. 9 Scherer I. 311-; Implom József i. m. 191-195. 10 Sisa Béla: Békés megye műemlékei Hl. Békéscsaba, 1981. passim. 11 Sisa Béla i. m. I. 233- Az alföldi református templomokra általában; Bibó István: Az Alföld késöbarokk és klasszicista építészetének néhány kérdése. Építés- és Közlekedésmdományi Közlemények 304. sz. Bp., 1967. 525-564. 15 Scherer I. 382.