Kósa László: A gyulai református egyház története - Gyulai füzetek 7. (Gyula, 1994)

V. Fejezet. A gyulai egyház a rendi társadalom utolsó évtizedeiben (1791-1849)

V. FEJEZET A gyulai egyház a rendi társadalom utolsó évtizedeiben (1791-1848) A ma is álló templom építésével a gyulai reformátusok történetében új fejezet kezdődött. A szilárd anyagból, eleve szent célra emelt, tornyos, tágas épület mindenki számára kifejezte közösségük létezését. A város történetében a XVIII. század végén nem találunk jelentős esemé­nyeket, fordulatokat. Az ikertelepülés folytatta évtizedek óta megszokott életét. Környezetét változatlanul a vízjárások, és az időszakosan vízzel borított területek határozták meg. Fokozatosan bontakozott ki a hatásos árvédelem, és párhuzamosan a szántók növekedése. Az 1720. évi 900 hold (1100 négyszögö­les) 1773-ra 3996 holdra, 1785-re 11 250 holdra, 1800-ra 12 800 holdra szaporodott. A gyulai taksás és szabadmenetelű jobbágyok 1771-ben kaptak urbáriumot, ami ugyan szigorított helyzetükön, mert több és szorosabb szolgálatra kötelezte őket, de határbeli terjeszkedésüknek nem állt útjában. Az uradalom már 1786-ban újból kezdeményezett telekfelmérést, 1818-ban pe­dig úrbéri pert. Ekkor tértek át az addigi kétnyomásos határhasználatról a háromnyomásosra. A városmagtól dél-délnyugatra a távoli szállásföldeken pedig a II. József korabeli katonai térkép már tanyaszerű épületek meglétéről valószínűleg állatteleitetőkről tanúskodik. 1 Az ipar és a kereskedelem koránt­sem fejlődött hasonló arányban. A város 1805-ben nyerte el a negyedik országos vásár tartásának jogát. Ekkor kezdődött a gyulai vásárok virágkora, ám amint a vásár a kereskedelem archaikus formáját képviselte, éppúgy a gyulai ipar sem lépte át a céhesség és a kézművesség „archaikus" voltának határvonalát 1850 előtt. 2 Korszakunk kezdetén polgári értelemben még nem beszélhetünk városi életről Gyulán. Az majd a francia háborúk után, még inkább a reformkorban, a vármegyei mozgalmak megpezsdülésével élénkül meg. 3 A reformátusok templomépítését II. József türelmi rendelete (1781) és további számukra kedvező vallásügyi intézkedései tették lehetővé. Az 1790­1 Scherer I. 304-313-, 423-424.; Implom József i. m. 84-85­2 Scherer I. 434.; Dankó Imre: A gyulai vásárok. Gyula, 1963- 11-12. 5 Scherer I. 345-474.

Next

/
Thumbnails
Contents